Harsányi László: Zsidó művészek a viharban 166. rész – Komor Ágnes

2025. Május 08. / 11:51


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban 166. rész – Komor Ágnes

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon korábban időről-időre bemutattam egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül. Most újra felveszem a fonalat, mert még sok nevet érdemes megőrizni az emlékezetnek.

omike-166-komor-cimlap.jpg

Komor Ágnes táncos, hárfaművész, író. (1923-2012)

Komor Ági SzinhaziElet_1931_09.jpg

Komor Ági az OMIKE Művészakcióban táncosként vett részt. Ezen kívül van még egy óriási érdeme, amellyel hozzájárult a Művészakció történetének fennmaradásához. Megírta „Apám, Komor Vilmos” című könyvét, amely a Művészakció megismerésének fontos forrása lett. (Komor Vilmos az OMIKE Művészakció vezető karmestere volt, róla e sorozat 4. részében, 1920 márciusában írtam.)

A Színházi Élet 1931 februárjában fotót közölt a lipótvárosi polgári kaszinó által rendezett hangverseny szereplőiről, így a gyerekszereplőkről is, akik közül később többen felléptek az OMIKE Művészakcióban. Közöttük látható Komor Ági is. Talán ez volt az első sajtóhír róla.

2-Komor Ági SzinhaziElet_1932_37.jpg

Az Est 1932 júniusában a szokásos „Színházi kis hírek” rovatban a következő – mit ad isten – kis hírt jelentette meg:

„Vasárnap rendezte Pallay Anna növendékeinek táncelőadását. Érdekes, színes produkció volt. Az ifjú művészek, többek között a Berend-duó, Kohn Évi, Komor Ági rátermetten, tehetségesen táncoltak és a közönség melegen ünnepelte őket, mesternőjükkel az Operaház volt prímabalerinájával együtt.” (Pallay Annáról e sorozat 9. részében, 2020 áprilisában emlékeztem meg.)

3-Komor Ági és Brack Éva Tolnai Világlapja 1933. 2. 41..jpg

A beszámolók a Pallay tánciskoláról évente jelentek meg. Ezek sorába illeszkedett a Pesti Hírlap 1934. júniusi számában közölt cikk. Ekkor az „artisztikus mozgású” (bármit is jelent ez a kifejezés) Komor Ágiról írt dicsérőleg az újság. 1935-ben a Népszava a „színésztehetségével feltűnő” Komor Ágit emelte ki tudósításában.

1941 júniusában még létezett a Pallay féle tánciskola, és volt beszámoló a növendékek fellépéséről a Magyar Színházban. Októberben, amikor a Művészakció új évadja megnyílt, Komor Ági már a Goldmark-terem színpadán lépett fel. Ekkor megkezdődött művészakció-beli korszaka.

1941 októberében díszelőadással nyílt meg a Művészakció 1941/42-es évada. Ennek keretében a „Denevér” második felvonása is műsoron volt, amelyben Komor Ági is fellépett. 1942 februárjában egy „Keringő-revü” került bemutatásra, ennek több számában táncolt. Októberben Schumann Karnevál című „tánckölteményében” szerepelt. Egy hónap múlva egy „Offenbach-revü” következett. 1943 januárjában, majd az ezt követő hónapokban egy-egy kabaré előadásban lépett fel. Májusban ezen kívül még színpadra lépett „A windsori víg nők” című dalműben valamint egy „Rococo” című táncjelenetben. Ezeket a műsorokat egyébként még sokszor megismételték 1943 és 1944 folyamán.

1944-ben a repertoár még kiegészült; Komor Ági olyan jelentős színpadi művekben lépett fel, mint Gounod „Faust”-ja, a „Sába királynője” vagy az „Aida”. A „Sába királynője” bemutatóját ismertetve a Népszava 1943 decemberében, így írt: „A nehéz szólótáncban az erejét próbára tevő Komor Ági muzikális és jó ritmusa van.”

4-1944. március - 15.jpg

Érdekes még, hogy a Művészakció 1944. márciusi műsorfüzete március 25-i bemutatóval hirdette meg Molière „Kénytelen házasság” című komédiáját (újabban „Sganarelle, avagy a képzelt szavak” címmel játszották), amelyben Komor Ági is szerepet kapott volna. Ez és minden más előadás a németek március 19-i bevonulása miatt elmaradt, és az OMIKE átmenetileg megszűnt létezni.

A háború és az üldöztetés éveit túlélve, 1947 júniusában Komor Ági egy „Schubertiana” című rendezvényen lépett fel, mint balerina, egy másik jelenetben Mignon áriáját énekelte, és hárfán kísérte magát.

5- Komor Ági Szinhaz_1947.jpg

1951-ben a Fővárosi Varieté műsorainak ismertetésében hárfaművészként említették. Az ezt követő években fel-felbukkant ily módon a neve az újsághírekben, de ez ritkának mondható.

1953-ban lett az Operaház tagja hárfaművészként, és maradt is az 1979-es nyugdíjazásáig.

A rádiófelvételeken kívül időszakosan voltak fellépései is. Így 1961 júniusában az Új Élet számolt be egy templomi hangversenyről. 1962-ben Jeney Zoltán fuvolaművésszel lépett fel. Az Élet és Irodalom 1962 novemberében Csernus Marianne szavalóestjét ismertette, ebben a cikkben kitértek az ő szereplésükre is:

„Bevallom, én féltem a zenei betétektől, de Komor Ágnes hárfaművésznő és Jeney Zoltán fuvolaművész nem szakította meg a versmondás, a költészet ünnepét, hanem stílusosan aláfestette.”

6-Komor Ágnes FilmSzinhazMuzsika_1967_1.jpg

1978 májusában emlékplakettet alapított édesapja emlékének ápolására. 1986-ban jelent meg könyve édesapjáról és benne a Művészakcióról. Hosszú ideig vezette az Ifjú Operabarátok Körét.

2012 decemberében az Opera-világ számolt be haláláról.

Képek:
1.) Szinházi Élet, 1932. 37.
2.) Szinházi Élet, 1931. 09.
3.) Komor Ági és Brack Éva. Tolnai Világlapja, 1933. 2. 41.
4.) A Sába királynő színlapja
5.) Szinház, 1947.
6.) Film Szinház Muzsika, 1967. 1.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Mazsihisz hírek
Már kapható a pészáhi macesz Budapesten
2025. Március 11. / 09:30

Már kapható a pészáhi macesz Budapesten

Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi Izrael állam újjászületéséről
Judaizmus
Napi Talmud - Szánhedrin 23: Bírók vagy bíróságok