Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (118. rész) – Szenes Fülöp

2022. Június 22. / 21:21


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (118. rész) – Szenes Fülöp

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

szenes-fülöp-omike-cimlap.png

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

szenes_fulop (002).jpg

Az OMIKE Művészakció jelentős részben Ribáry Géza ügyvédnek (aki a PIM elnökhelyettese volt), köszönhette létét. Az ő kiváló arcképét, amely a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében található, Szenes Fülöp festőművész, mai vendégünk készítette (a keletkezés éve talán 1941).

Szenes Fülöp Ribáry Géza MZSM.jpg

Szenes Fülöp 1863. május 3-án született Törökszentmiklóson. 15 évesen már kénytelen volt kenyérkeresettel segíteni családját. Az első újsághír róla 1891 januárjában jelent meg. Ekkor hullott le a lepel Grasgrün Fülöpnek, a „Fischer Gusztáv utódai paszománygyár” vezetőjének arcképéről, amelyet Grasgrün 30 éves vezetői működését ünnepelve festett meg „Szenes Fülöp akadémiai festő” – tudósított a Pesti Hírlap.

Az 1890-es években folyamatosan jelen volt az országos kiállításokon, elsősorban arcképeivel. Első kiállítását 1893-ban rendezték a Műcsarnokban „Nehéz elhatározás” címmel. Képeinek fogadtatása ellentmondásos volt, példa erre a Magyar Szemle 1898. decemberi megjegyzése, amely egy Műcsarnoki kiállítás ismertetésében volt található:

„Szenes Fülöp eddig szolid képzettségű tehetségnek bizonyult, most azonban a műhelyek közhangulatának megfelelően szenzációra pályázott. Három zsánerképe gondolkodó lélekre vall, a munkáséletből merített alakjait azonban a jellemzés egyszerű eszközei helyett misztikus köddel akarja érvényre juttatni.”

1897 és 1901 között a Mintarajziskolán tanult, Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Benczúr Gyula mesteriskolájában, Münchenben, Párizsban, Nagybányán is művészeti tanulmányokat folytatott. Aranyérmet nyert képe 1900-ban Párizsban, majd 1904-ben St. Louisban.

1905-ben a Nemzeti Szalon rendezte meg Szenes „arcképkollekcióját”.

Szenes Fülöp Ország Világ 1905. október.jpg

1907-ben tizenöt képével Párizsban mutatkozott be egy magánszalonban. A Nemzeti Szalon 1909. évi téli tárlatán egy női arcképét aranyéremmel jutalmazták. Párizsi tanulmányútja után műtermet nyitott Olaszországban, ahol 15 éven át dolgozott.

1917-ben 200 képből álló kiállítása nyílott meg Budapesten, a Műterem Szalonban. 1920 és 1923 között a budapesti bizonytalan helyzet (román megszállás) miatt Szatmárra és Nagyváradra költözött. 1927-ben a Nemzeti Szalonban volt újabb gyűjteményes kiállítása. Ez alkalomból hosszú interjút közölt vele a Múlt és Jövő novemberben. Többek között kérdezték zsidóságáról is. A válasz nagyon rá jellemző volt: „Kitérni? Minek? Egy hajszállal sem tudnék jobban festeni, mint így”.

Divatos volt és számos intézmény kérte fel, hogy vezetőjének arcképét fesse meg, annak valamely évfordulója alkalmából. Hosszabb időt töltött újból Nagyváradon. 1937-ben rendezték meg Szenes Fülöp 50 éves művészi pályájának ünnepi kiállítását a Fészek Klubban.

1943-ban ünnepelte a maradék zsidó sajtó és többek között az OMIKE kultúrtanácsa Szenes Fülöp 80. születésnapját. Ezen az ülésen Bálint Lajos műkritikus mondta a laudációt. (Közölte az 1943-as Zsidó Naptár.) Ebben található ez a néhány mondat:

„… Szenes Fülöp hű maradt a színgazdagsághoz, a napfényhez, a levegőhöz, a tónushoz. Témabelileg két, sőt három részre oszlott művészete. egyrészt ott volt a portré, másrészt a plein airban foglalt figurális piktúrája és ezzel kapcsolatban néhány történelmi és mondai kompozíciója. De e megtermékenyülés által ezek a különböző területek valahogy egybefogódnak. Portréi kitörnek a zárt atelier világítás, mesterségesen irányított és meghatározott fényeiből. A szabad levegő világítása teszi frissebbekké, színesebbé, világosabbá őket.”

Az OMIKE Művészakció négy képzőművészeti kiállításán vett részt.

Szenes Fülöp Múlt és Jövő 1927.jpg

1944-ben a betegségében őt ápoló egyetlen lányát, Adélt deportálták. Az idős művész valószínűleg éhen halt 1944. novemberében, S. Nagy Katalin szerint a budapesti gettóban.

Képek:

1.) Önarckép
2.) Ribáry Géza arcképe MILEV
3.) Tolnai Ákosné arcképe MILEV
4.) Múlt és Jövő 1927.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek