Jeruzsálem közelében, Nebi Sámuel történelmi magaslatán régészek egy ritka hasmoneus olajlámpát és egy viasztáblákhoz használt írószerszámot tártak fel, amelyek a Második Templom korának szervezett zsidó életéről tanúskodnak – számolt be a különleges leletről a mult-kor.hu történelmi magazin.
Illusztráció
A hasmoneus
olajlámpa felfedezése Jeruzsálem közelében
Amikor minden
évben meggyújtják a hanuka első gyertyáját, az a rugalmasságra, a
folytonosságra és a fény tartós erejére emlékeztet. Ez a szimbolika most
kézzelfogható formát öltött Jeruzsálem közelében, ahol egy ritka, agyagból
készült hasmoneus olajlámpa került elő. A lelet közel kétezer évvel ezelőtt
készült, és meggyőző bizonyítéka a Második Templom korának mindennapi életére.
A tárgyakat
Jeruzsálemtől északnyugatra, Nebi Sámuel történelmi helyszínén tárták
fel. A kutatások során több ezer éves emberi tevékenység rétegei kerültek
napvilágra, de a most feltárt hasmoneus olajlámpa kulturális és szimbolikus
jelentősége különösen kiemelkedő.
Egy hasmoneus
olajlámpa a mindennapokból
A kis méretű
agyaglámpát olajjal töltötték meg, és egyszerű kanóccal gyújtották meg.
Hétköznapi használati tárgy volt, amely az otthonok esti megvilágítását
szolgálta. Előkerülése Jeruzsálem közvetlen környezetében alátámasztja, hogy a
Hasmoneus-dinasztia idején, az i. e. 140 és 37 közötti időszakban a térségben
szervezett, letelepedett zsidó közösségek éltek.
Ez a korszak
politikai függetlenséggel és vallási megújulással járt együtt, amelynek nyomai
a mindennapi tárgyhasználatban is felismerhetők.
Írásbeliség nyomai
a Második Templom korából
A hasmoneus
olajlámpa mellett a régészek egy stilust is feltártak. Ez a viasztáblákon
használt írószerszám az írástudás, az adminisztráció és a mindennapi
kommunikáció jelenlétére utal. A lelet arra enged következtetni, hogy az itt
élők nemcsak vallási életet éltek, hanem társadalmilag és kulturálisan is jól
szervezett közösséget alkottak.
A két tárgy
együttese egy olyan világ képét rajzolja meg, ahol a tanulás, az ügyintézés és
a mindennapi tevékenységek Jeruzsálem közvetlen közelében zajlottak.
A tengerszint
felett mintegy 885 méterre emelkedő Nebi Sámuelről kiváló rálátás nyílik a
Jeruzsálemhez kapcsolódó útvonalakra. Stratégiai fekvése évezredeken át
vonzotta a telepeseket, katonákat és hívőket. Az ásatások során az izraelita és
perzsa korszak rétegei mellett a hasmoneus időszak emlékei, valamint a
keresztes és az oszmán kor nyomai is előkerültek.
A legjelentősebb
maradványok között egy nagyméretű keresztes erőd alapjai és egy mecset is
található, amelyet a hagyomány Sámuel bibliai próféta sírhelyével hoz
összefüggésbe.