11.22. 15:42, kimenete: 11.23. 16:50 
Sok évtized után újra zsidó istentisztelet volt Szekszárdon a hajdani zsinagóga, ma Művészetek Háza falai között. A Holokauszt 80 elnevezésű rendezvényen megemlékeztek a szinte napra pontosan nyolc évtizeddel ezelőtt kezdődött borzalomról, amikor a városból haláltáborokba hurcolták a zsidó embereket.
A magyar és az izraeli himnusz elhangzása után Csötönyi László, Szekszárd Közgyűlése Kulturális Bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Friedmann Tamás, a Szekszárdi Izraelita Hitközség és a Szekszárdi Magyar-Izraeli Baráti Társaság nevében emlékezett a korszakra, amikor hittestvéreiket Szekszárdról és környékéről haláltáborokba hurcolták, s mintegy hatszázan soha nem tértek vissza. Emlékük vigyázza azt is, hogy ilyen szörnyű emberirtás többet ne történhessen meg.
Friedmann Tamás. Fotó: Mártonfai Dénes
Több mint ötszáz szekszárdi zsidó életét követelte a holokauszt
Ezt követően Gyurkovics János alpolgármester idézte fel a második világháború legborzalmasabb történetét, az emberi gyűlölet szülte holokausztot.
A tömeges népirtás hazánkban is százezrek halálát okozta, mondta, s közöttük voltak több mint fél ezren szekszárdiak. Most arra teszünk kísérletet, hogy közelebb hozzuk az áldozatok emlékét a ma emberéhez, mert Szekszárdon olyan lakóit vesztette el a város, akik a gazdasági és közéletben meghatározó szerepet töltöttek be.
Sorolta az áldozatokat: 1944 áprilisának közepén deportálták a Pirnitzer áruház tulajdonosát, Pirnitzer Edét és feleségét, a város főorvosát dr. Kelemen Józsefet is feleségével együtt hurcolták el, s akkor látták a szekszárdiak utoljára Rubinstein Mátyást, a város utolsó főrabbiját is, akit a zsinagógához tartozó házból vittek el. Erdős Nándor pék, a hitközség utolsó elnöke ugyan visszatért Rákóczi utcai házába, de felesége az auschwitzi lágerben vesztette életét.
A városért cselekvő emberek voltak mindannyian.
Ezért a Szekszárdi Hitközséggel és a Szekszárdi Magyar-Izraeli Baráti Társasággal közösen, mint más hazai és külföldi városokban, botlatóköveket helyezünk el, hogy láthatóvá tegyük ezeknek az embereknek a nyomát – mondta Gyurkovics János.
Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke megemlítette, miután 1944. március 19-én az országot megszállták a náci csapatok, összefogva a magyar állami bürokráciával, két és fél hónap alatt haláltáborokba deportálták a vidéki zsidóságot, ahonnan tizedük tért csak vissza. A professzor emlékezett a képzett tudós Rubinstein Mátyásra, aki több mint negyven éven át volt a szekszárdi hitközség nagytudású főrabbija.
A sors iróniája, mondta, hogy a rabbi, akinek tanításában az emberszeretet és a tolerancia állt, az emberi kirekesztés és a gyűlölet áldozatává vált.
Különleges helyen van ez a megemlékezés, folytatta, mert áll a hajdani zsinagóga s nem lett raktár, s nem hordták szét tégláit, mint sok helyen, hanem a művészet háza lett. És különleges ez a város is, mert azon kevesek egyike, ahol azokban a szörnyű napokban 1944-ben, a város polgármestere, Vitéz Vendel István, a központi utasítás ellenére megtiltotta gettó felállítását.
Beszélt a jelenről is, arról, hogy bár bízva hitték, hogy többet nem lesz népirtás, mégis tavaly, október hetedikén, a gyűlölet hevében elpusztítottak tőlünk kétezer kilométerre, Izraelben kibucokat, meggyilkoltak 1200 békés civilt, most, szombaton este pedig újra kezdődött a zsidó nép háborúja. Reméli, hamar véget ér.
Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke elmondta, szándékuk azzal, hogy a botlatókövek elhelyezésén dolgoznak az, hogy a városnak visszaadják lassan elfeledett polgárait.
Az ünnepet meghitté varázsolta a Tücsök Zenés Színpad Hana bőröndje című emlékműsora, amely Karen Levine regényét, Hana Brady történetét dolgozta fel. A kamasz lány Auschwitzba érkezett a bőrönddel. Ennyi maradt utána, belőle. A kofferen nem áll semmi más, csak neve, a születési éve meg az, hogy árva. A Tücskök ezt a holokauszt emlékére több helyen bemutatták, Itt, az ünnepen abból adtak elő egy részletet.
A hajdani zsinagógában Scönberger András főrabbi és Hendl Péter kántor liturgiai megemlékezése, kádis, zárta az ünnepet, majd a bejárat előtt a járdába süllyesztették az első botlatókövet, amely tetején a réz plakettel emlékeztet, láthatóvá a teszi az elhurcolt Rubinstein Mátyás főrabbi hiányzó, eltűnt nyomát.
Hat botlatókő emlékeztet az áldozatokra
Vasárnap Szekszárdon hat darab botlatókő került elhelyezésre. Kettő került a téren, a Széchenyi utca és a Garay tér sarkán álló Pirnitzer-ház mellé, mert Auschwitzból Pirnitzer Ede és Pirnitzer Edéné Bányász Erzsébet sem jött haza. A Bartina u. 3. számú házban élt Dr. Kelemen József, Szekszárd város főorvosa, őrá és feleségére Dr. Kelemen Józsefné Kardos Klárára emlékeztet két kő a ház előtt. A Rákóczi u. 10. alatti házból vitték el Erdős Nándor péket a hitközség utolsó elnökét, a Zsidó Tanács vezetőjét és családját 1944. áprilisában, előbb Pécsre, majd Mauthausenbe. Erdős Nándor 1945-ben visszaérhetett Szekszárdra, de feleségének élete Auschwitzban véget ért. Az ő emlékét idézi a hatodik kő.
A járdába süllyesztett botlatókő, németül stolperstein, kis kockakő, széle, hossza, magassága tíz centi. Rajta réztábla, névvel, dátummal, s egy helynévvel, hogy hol ért véget a nevet viselő életútja. Günter Demnig kölni szobrászművész kezdeményezésére Európa szerte emlékeznek ilyenekkel az áldozatokra. Magyarországon 2007 óta helyeznek el botlatóköveket, eddig több mint hétszázat. Tolna vármegyében Bonyhádon, Dunaföldváron, Decsen és több megyei településen emlékeznek így azokra, akiknek nincs végső nyughelyük.
