Mazsihisz-beruházás: Megújult a kunszentmiklósi zsidó temető is

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szervezésében és finanszírozásával folyamatosan újulnak meg a zsidó temetők országszerte. Most Kunszentmiklóson fejeződött be a helyreállítási munka, amellyel a Szövetség a szabadszállási Müller Zoltánt bízta meg.

A Bács-Kiskun megyei Kiskunszentmiklós városában található zsidó temető ma már újra rendezett képet mutat: a napokban befejeződtek a helyreállítási munkálatok, amelyeknek keretében a ledőlt sírköveket a helyükre emelték, és a törött síremlékeket is helyreállították. 

A ledőlt síremlékeket a helyükre emelték

Mint azt Tamás Pétertől, a Mazsihisz vidéki temetőrendezésért felelős csoportvezetőjétől megtudtuk: a beruházást a Mazsihisz finanszírozta, a munkát pedig a szabadszállási Müller Zoltán mester végezte. Mivel a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége fontosnak tartja, hogy ne legyenek rendezetlen állapotok a vidéki zsidó temetőkben, a munkálatok más településeken tovább folytatódnak.

Az 1929-es Magyar Zsidó Lexikon szerint a Kunszentmiklóson a XIX. század első felében Wiesel Gecl volt az első zsidó lakos, az akkor még nagyközségi státuszú településen 1851-ben már működött zsidó hitközség. A Chevra Kadisa 1853-ban alakult meg, tagjai között volt az említett Wiesel Gecl, a település első zsidó lakosa is. Kunszentmiklós első rabbija Abelesz Avigdor volt. A helyi zsidóság a XIX. század végére már csaknem 100 családból állt, a nagy létszámú helyi hitközség önerőből épített zsinagógát 1898-ban. Az 1920-as fehérterror miatt az akkor 92 családdal bíró hitközség összes tagja elmenekült, később a fele részük sem tért vissza. 1921-ben a hitközség az ortodoxiához csatlakozott. A második világháború előtti években mintegy 50 zsidó család élt a településen. 

A vészkorszakban a helyi zsidóságot deportálták és nagy részüket megölték, a holokausztot csak kevesen élték túl. A túlélők közül többen elhagyták Magyarországot és külföldön telepedtek le.