Mai születésnapos: a 70 éves Steven Spielberg, a leghíresebb zsidó rendező

A közönségfilm királya évtizedek óta már: A Cápa. E.T, a földönkívüli, Indiana Jones és az elveszett Frigyláda fosztogatói, Jurassic Park. És a világháborús és zsidó témájú „komoly” filmek: a Schindler listája, a Ryan közlegény megmentése és az izraeli sportolók lemészárlásának megtorlásáról szóló München.

Húszas évei első felében már letette a névjegyét, ami a filmdramaturgiát és a feszültségteremtést illeti. Diplomát ugyan nem tudott szerezni, de leforgatta Peter Falkkal a Columbo jó néhány nagyszerű epizódját. Már a detektívtörténetből is látszott, hogy minden idők egyik legnagyobb műfaji filmese lesz a kelet-európai zsidó bevándorló családban született gyerekből, aki 13 évesen már filmet forgatott a szülei ajándékkamerájával Cincinattiben. Ahány zsánerfilmet csinált, annyi kultuszt alapított és annyi szakmai etalont teremtett: A Cápa a horrorfilm, a Harmadik típusú találkozások (az operatőr a magyar eredetű Zsigmond Vilmos volt), az E.T és a Jurassic Park a scifi, az Indiana Jones-sorozat a kalandfilmek történetének vált mérföldkövévé: az utóbbiért a Csillagok háborúja „agyának”, George Lucasnak és Han Solo-Indiana Jones kapitánynak, Harrison Fordnak is hálával tartozunk.

Tudott mesélni és ezzel elég szépen vitte a boltot: csak úgy sorjáznak a neve mellett minden idők legnagyobb kasszasikerei: a ’70-es, a ’80-as és a ’90-es években ő volt Hollywood királya és senki más. Személyes vagyonát 3 milliárd dollárra becsülik.

Ennyi visszaigazolás kellett ahhoz, hogy megrendezze élete legsúlyosabb filmjét, azt, amelyikért megkapta végre a rendezői Oscart is: a titokban zsidókat mentő német gyárosról szóló Schindler listáját, amely majdnem 50 évvel a háború vége után még egyszer, minden eddiginél nagyobb erővel vitt hírt az egész világnak a holokausztról: abban, hogy valamiféle tudás mégiscsak elterjedt a hétköznapok kultúrájában Auschwitzról, ennek a filmnek nagyon komoly szerepe van.

Bő tíz éve került a mozikba Spielberg München című filmje is a Moszad elrettentő bosszúhadjáratáról, amelyet még Golda Meir hagyott jóvá és amely a Münchenben meggyilkolt izraeli olimpikonok lemészárlást volt hivatott megtorolni. Az erkölcsi problémák és a dinamikus, akciófilmes feszültség keveredésének újabb terepévé vált ez a kísérlet is. Ő azonban – szemben a közvélekedéssel – az E.T-t tartja a legnagyobb filmjének. Talán neki van igaza.

Spielberg kisgyerekként zsidó környezetben élt, aztán, amikor elköltözött a család, ők lettek az egyetlen zsidók új környékükön. El is távolodott a judaizmustól és csak egy aránylag kései szerelem térítette vissza ősei hitéhez, az Indiana Jones és a Végzet Temploma forgatásán. Kate Capshaw színésznővel egymásba szerettek és a protestáns Capshaw az esküvő előtt áttért a judaizmusra. Spielberg sem akart lemaradni egészen és ez az esemény hozta el később, saját értékelése szerint, életműve „zsidós” félfordulatát: azt nyilatkozta, hogy a Schindler listáját jórészt a szülei miatt és a szüleinek csinálta, hálából, bár nekik nem sikerült „rendes zsidó fiút” nevelniük belőle. Viszont „a feleségem, ez a goj istennő különb zsidót faragott belőlem, mint a szüleim”.

Isten éltesse a szerelmet és Steven Spielberget még 50 évig, 120 éves koráig.