Kunt Gergely történész az Auschwitz-kód című könyvéről

A mai napig él a köztudatban az a hamis vélekedés, hogy Magyarországon 1944-ben senki semmit sem tudott a náci haláltáborok gázkamráiban zajló népirtásról. Ezt cáfolja Kunt Gergely történésznek a Jaffa Kiadónál nemrégiben megjelent, Az Auschwitz-kód – Információ és dezinformáció 1944-ben című kötete, amelyről a Ratio Műhely történettudományi podcastja kérdezte a szerzőt. Ezt a beszélgetést tekinthetik meg az alábbi YouTube-felvételen. 

A mai napig él a köztudatban a vélekedés, hogy Magyarországon 1944-ben senki nem tudott semmit a náci haláltáborokban zajló népirtásról és annak eszközeiről, a gázkamrákról. Ennek egyértelmű cáfolata, hogy a BBC a második világháború minden egyes napján többször sugározott magyar nyelvű adást, még ha azok nem is juthattak el a teljes lakossághoz. 

A Londonból érkező üzenetek próbáltak hatni a zsidók üldözésében részt vevő magyarokra, egyrészt hivatkozva keresztény értékrendjükre, országuk gazdag kultúrájára és történelmére, másrészt kilátásba helyezve a háború utáni felelősségre vonásukat. 

Ám a megsemmisítő táborokról szóló információkat erőteljesen torzította a hazai sajtó masszív ellenpropagandája, amely hiteltelennek bélyegezte az angliai híradásokat, azzal vádolva a szövetségeseket, hogy nem is a zsidó életeket féltik, hanem a gazdag zsidók mesés vagyonát szeretnék megszerezni, a felelősségre vonást a zsidók bosszújaként jelenítette meg, a népirtás vádját pedig megfordította, és a városok bombázását a szövetségesek mögött álló zsidók tervének állította be.

Kunt Gergely társadalomtörténész, habilitált egyetemi docens Az Auschwitz-kód című kötete a kortársak naplóinak elemzésével egészíti ki a brit rádióadások és a hazai szélsőjobboldali sajtó cikkeinek vizsgálatát, rávilágítva arra, hogy bár a hírek azokhoz is eljuthattak, akik nem hallgattak rádiót, a már akkor is létező információs káoszban még a tájékozottabbak esetében is egyéni érzékenység, és nem utolsó sorban az üldözöttek csoportjához való tartozás függvénye volt, hogy hitelt adtak-e a halálgyárakról szóló híreknek, vagy képtelenségben tartották a zsidók tömeges elgázosítását. (Forrás: Jaffa Kiadó)