„Az igazak emléke legyen áldott” – dr. Lipscher Mórra emlékeztek Komáromban

Szeptember 4-én, a hagyományosan megrendezésre kerülő Zsidó Kultúra Európai Napja alkalmából a komáromi kórház sebészetének épületén leplezték le azt az emléktáblát, amely dr. Lipscher Mórnak, a komáromi kórház egykori igazgató-főorvosának állít emléket.

A Komáromi Zsidó Hitközség meghívására beszédet mondott Pavel Traubner orvosprofesszor, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége tiszteletbeli elnöke, valamint Dr. habil. Grósz Andor orvos-dandártábornok, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetőségi tagja.

Korának egyik legjobb orvosa még életében szobrot kapott

Mindkét beszédben részletesen kitértek Lipscher Mór életrajzára, életének fontosabb állomásait is megemlítve. Egyik ilyen jelentős mozzanata volt életének, amikor 1900-ban – Magyarországon elsőként – a századforduló híres sebésze, Herczel Manó asszisztenseként két alkalommal is sikeres agydaganatműtétet végzett. Két évvel késöbb lett a komáromi közkórház igazgatója és egyben a sebészeti osztály főorvosa is.

Pavel Traubner hangsúlyozta, hogy Lipscher doktor komáromi működése alatt több ezer embert gyógyított meg. Komárom város ezért hálából és tiszteletből – működésének 25. évfordulója alkalmából – még életében, 1927-ben, mellszobrot állíttatott neki. Berecz Gyula alkotását azonban a nyilas éra alatt porrá zúzták – emlékeztetett Traubner.

Az utókor nem ismeri Lipscher világszínvonalú eredményeit

Az 1930-as évek antiszemitizmusa rányomta bélyegét az orvos életére, munkásságára; 1935-ben kényszernyugdíjazták. Ettől az időtől szándékosan mellőzték, neve kimaradt az orvosi lexikonokból, életrajzi szótárakból. Sajnos, a háború utáni kiadványokban – melyek az előzőekre alapoztak – sem lelhető meg a neve. Ezért Lipsher Mór tevékenysége és eredményei teljesen ismeretlenek a fiatal generációk számára – hangzott el az emléktáblaavatáson.

Zsidó származása miatt, hajlott kora ellenére, betegen hurcolták el 1944-ben. „Ezen tábla leleplezése mementó legyen a mi jelenünkben és világunkban, azért, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg senkivel az, ami a holokauszt során megtörtént. Tekintet nélkül arra, hogy ki milyen vallású, fajú, hovatartozású“ – zárta beszédét Pavel Traubner.

Életeket mentett meg műtéti beavatkozásaival az egész Csallóközben és Mátyusföldön is

„A tragikus sorstól nem óvta meg őt sem a közösség, amelynek életét szentelte, sem a meggyógyított páciensek hálája“ – folytatta az emlékezést beszédében Grósz Andor. Mély együttérzésének adott hangot és kiemelte, Lipscher Mór egész életét a gyógyításnak szentelte, cserébe viszont neki szörnyű sors jutott. Lipscher tragédiája, hogy míg legjobb tudása szerint gyógyított minden embert – magyart, németet, szlovákot és zsidót egyaránt –, addig számára a végszükség óráiban nem jutott sem gyógyszer, sem ápolás.

„Lipscher Mórt 1944 késő tavaszán, nemcsak a testében, de hivatásában és emberségében is megölték, amikor idősen és betegen elhurcolták a kegyetlen halálba“ – fogalmazott Grósz Andor.

„Kötelességünk emlékezni a vészkorszak minden áldozatára, azzal a reménnyel, hogy a világ elkerüli az előítéletektől, intoleranciától és a tudatlanságból fakadó hibák ismétlését. Rajtunk áll, hogy hagyjuk-e feledésbe merülni kiemelkedő elődeink nagyszerű tetteit, világszínvonalú eredményeit“ – hívta fel a figyelmet Grósz Andor. „Az igazak emléke legyen áldott“ – zárta emlékező beszédét a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnöke.

Olvasóink segítségét is kérik az emlékek gyűjtésében

Az emléktáblaavatáson jelen volt Lipscher Mór leszármazottja, dr. Wágner Jánosné Mohácsy Erzsébet, aki portálunknak úgy nyilatkozott, rendkívül hálás, amiért a komáromi hitközség ápolja Lipscher Mór emlékét. Elmondta, ő maga is hosszú évek óta kutat a témában és a rendelkezésére álló dokumentumokból már elkészült egy félszáz oldalas gyűjtemény, melynek kiadatása még várat magára.

„A Felvidek.ma olvasóit is kérem: bárkinek, bármilyen információja, írásos dokumentuma esetleg fényképe van az említett Berecz Gyula által készített Lipscher Mór mellszoborról, vagy esetleg Lipscher orvoshoz fűződik valamilyen emléke, az tudassa és vegye fel a szerkesztőséggel a kapcsolatot“ – kérte a Magyarországon élő leszármazott.

A teljes írás ide kattintva olvasható el