Felújítják az Oscar-díjas Pressburger Imre forgatókönyvíró szülőházát Miskolcon

Elkezdődött a Pressburger Imre (1902-1988) magyar származású Oscar-díjas forgatókönyvíró miskolci szülőházának felújítását célzó magyar-szlovák projekt - közölte a CineFest Egyesület. A beruházás eredményeként olyan helyszín jön létre, amely digitális művészeti inkubációs térként szolgál és kiállításoknak, digitális installációknak és workshopoknak is tered ad.

Pressburger Imre szülőháza a tervek szerint kutathatóvá teszi majd a CineFest filmarchívumát, és amellett, hogy állandó kiállításaival hozzájárul a magyar filmtörténet megismertetéséhez, vetítő termeket, szakmai programhelyeket ad a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválnak. Ezek mellett az épület művészeti stúdióként is működik majd, valamint oktatási helyszínt kínál a Miskolci Egyetemnek és a régió művészeti középiskoláinak.

Pressburger Imre szülőháza Miskolcon, a Szentpéteri kapu 3. szám alatt található. A képen a projekt látványterve

A felújításban magyar oldalról a CineFest Egyesület és az Észak-Magyarországi Informatikai Management Nonprofit Kft. fogott össze, hogy felújítsa és a közösség szolgálatába állítsa az épületet. A kezdeményezéshez vezető partnerként csatlakozott a szlovákiai Kúpele Štós Nonprofit Szervezet, akik a stószi gyógyfürdő területén lévő egykori fűtőházat alakítják át egy "határon átnyúló művészeti projektet befogadó térré".

A beruházás célja a Kassai régió és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye turisztikai és idegenforgalmi értékeinek fokozása. Mindezt olyan fenntartható, tárgyi és szellemi kulturális örökségre épülő új turisztikai célpontok és szolgáltatások kialakításával szeretnék elérni, melyek mindkét térség társadalmi, oktatási és gazdasági fejlődéséhez hozzájárulnak - írták.

A projektben a CineFest Egyesület felel az infrastrukturális beruházásért, míg az Észak-Magyarországi Informatikai Management Nonprofit Kft. a fejlesztés szakmai részét gondozza. Céljuk a Pressburger-ház megőrzése, felújítása és új funkcióval ellátása.

A beruházás az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló Vizuális- és médiaművészeti terek létrehozása a határokon átívelő együttműködés szolgálatában című programban, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

A közlemény szerint a projekt magyarországi részében az Európai Unió (EU) a CineFest Egyesületet mintegy 562,5 ezer euró (218 millió forint), míg az Észak-Magyarországi Informatikai Management Nonprofit Kft.-t 54 ezer 842 euró támogatásban részesítette. (MTI)

* * *

Pressburger Imre Miskolcon született 1902. december 5-én. Apja uradalmi intéző volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, így családjával folyamatosan költözött az ország egyik végéből a másikba. A matematika, irodalom és zene iránt érdeklődő Imre Temesváron tanult, amikor a Monarchia felbomlott. Németországban újságíróként helyezkedett el, majd novellákat írt. Egyik írását beküldte a német filmművészet akkori fellegvárába, az UFA filmstúdiójába. Azonnal dramaturgként alkalmazták, így alkalma nyílt az UFA babelsbergi stúdiójában ellesni a német filmművészet csínját-bínját, a némafilm és a korai hangosfilm expresszionizmusát. 

Itt ismerkedett meg az akkor még kezdő Billy Wilderrel és Fred Zinnemannal (aki később, már befutott amerikai rendezőként filmre vitte Pressburger egyik regényét Gregory Peck főszereplésével, Behold the Pale Horse címmel). Éppen ekkor aratott zajos sikert Robert Siodmak rendező Vasárnapi emberek című filmje és a következő munkájához forgatókönyvírót keresett. A tehetséges és mindig újabb munkalehetőség után kutató Pressburger éppen kapóra jött a befutott rendezőnek. Rábízta második filmjének, A búcsúnak a forgatókönyvét. Pressburger ezután keresett forgatókönyvíró lett, együtt dolgozott Erich Kastnerrel, majd Max Ophülsszel. 

Berlinben a náci hatalomátvétel után lehetetlenné vált a helyzete, így több filmes kollégájával együtt elhagyta Németországot. Először Párizsban élt néhány évet, ahol öt filmet forgatott, majd Angliában telepedett le 1935-ben. Korda Sándor bemutatta Michael Powell rendezőnek, akivel rendkívül sikeres együttműködés vette kezdetét.  A Fekete nárcisz című filmjük 1947-ben az operatőrnek és a látványtervezőnek hozott Oscart. Útjaik 1957-ben váltak szét, ezután Pressburger egyedül rendezte a Csoda a Sohóban, és a Húsz év után című filmeket. Az angliai Suffolkban halt meg 1988. február 5-én. (MTVA)