A zsidó közösség sokat adott Nagykanizsának és Magyarországnak

2021. Augusztus 27. / 05:37


A zsidó közösség sokat adott Nagykanizsának és Magyarországnak

Szerző: Kácsor Zsolt

Ünnepi megemlékezést tartottak a nagykanizsai zsinagógában annak tiszteletére, hogy az épületet 200 esztendővel ezelőtt, 1821-ben avatták fel. A város tulajdonában lévő épület jelenleg leromlott állapotban van, így a megemlékezés szónokai – többek között Heisler András Mazsihisz-elnök és Radnóti Zoltán főrabbi – arra hívták fel a figyelmet, hogy a becses zsinagógát meg kell menteni a pusztulástól. 


A nagykanizsai zsinagóga 1821-es avatásának tiszteletére rendezett megemlékezést kedden a Nagykanizsai Zsidó Hitközség és a Kanizsai Zsinagóga Alapítvány. Az idén 200 éves, klasszicista stílusban emelt zsinagóga egyik különlegessége, hogy magyarországi zsidó istentiszteleten 1845-ben itt szólalt meg orgona először. Az emlékünnepségen ünnepélyesen megnyitották azt a fotókiállítást, amely a zsinagóga történetét mutatja be.

Az ünnepi rendezvényen részt vett Cseresnyés Péter államtitkár, Balogh László polgármester, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Horváth József, a Mazsihisz alelnöke és Radnóti Zoltán főrabbi is, a vendégeket Székely István, a helyi zsidó hitközség elnöke köszöntötte.

Beszédében mind Cseresnyés Péter, mind Balogh László hosszan méltatta a nagykanizsai zsidó közösség értékteremtő munkáját, amelynek révén a zsidóság jelentős mértékben hozzájárult a Zala megyei város fejlődéséhez és jelenlegi arculatának kialakulásához. 

Hosszan sorolta a város életében meghatározó szerepet játszó zsidók érdemeit Heisler András Mazsihisz-elnök is: „hiszem, hogy a gróf Batthyány Ádám által az 1600-as évek végén Kanizsára betelepített zsidók kitartása és az iskolateremtő nagy tudós, Lőw Lipót rabbi emléke itt örökké élni fog". 

heisl.jpgHeisler András, a Mazsihisz elnöke

Mint kifejtette, itt már 1769-ben Chevra Kadisa alakult, itt fejtett ki jelentős társadalmi szerepvállalást az első nemességet kapott zsidó család, a Guttman família, itt alapítottak népkonyhát a zsidók a város minden rászoruló lakosa számára, és zsidók alapították az első zalai napilapot is. Hozzátette: sokat adott a zsidó közösség a városnak és Magyarországnak. S hogy hol van az a közösség, amely ilyen értékeket tudott létrehozni? Tudjuk a választ akkor is, ha sokszor nem mondjuk ki – mondta.

A Mazsihisz elnöke a beszédét azzal zárta: Magyarország, Nagykanizsa városa, a zsidó közösség közösen felelős azért, hogy ez a kétszáz éves épület megmaradhasson a nemzeti vagyon részeként és a város ékszereként. „Arra buzdítok mindenkit, hogy fogjunk össze az épület megmentése érdekében” – jelentette ki.

rad.jpgRadnóti Zoltán főrabbi

Radnóti Zoltán főrabbi az ünnepi beszédét a magyar-zsidó kettős identitás gondolatára fűzte föl, s ennek jegyében a mártír költő klasszikus sorait idézte:

– Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

Mint a főrabbi fogalmazott: zsidóknak és nem zsidóknak közösen kell megerősíteniük azokat a szimbólumokat, amelyek a magyar-zsidó együttélést jelképezik, márpedig a magyar zsinagógák éppen ilyen szimbólumok. – Ez a leromlott zsinagóga a kopottsága miatt szomorú látványt nyújt, ám ősisége folytán mégis csodálatosan szép – tette hozzá Radnóti Zoltán. – Ennek a zsinagógának a falán az Örökkévaló neve már csak töredékesen olvasható, ám a hajdan odaírt szó a maga csonka mivoltában is csodálatos mementó: azt jelzi, hogy Isten nevét nem lehet véglegesen leszakítani onnan, ahová való. 

Mivel közeledik a zsidó újév, a főrabbi a beszéde végén sófárt fújt a közelgő ünnep tiszteletére.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek