Izrael: De ki győzött?

2021. Június 08. / 12:02


Izrael: De ki győzött?

A világ kisebbik része – pártállástól függően – Izraellel, a nagyobbik része Gáza lakosaival (ha nem is feltétlenül a Hamasszal) rokonszenvezett a májusi konfliktus során. De ki győzött? A magát győztesnek hirdető Hamasz? Ám ha így festene egy Hamasz-győzelem, akkor milyen lehet egy Hamasz-vereség? 
Visszatekintő elemzés Kepecs Ferenc tollából.


Pártállástól függően a világ egyik – kisebbik – része Izraellel, a nagyobbik része Gáza lakosaival (ha nem is feltétlenül a Hamasszal) rokonszenvezett a két fél májusi konfliktusa során. A külső szemlélőt elborzasztotta az emberi veszteség és a (főleg gázai) rombolás. A kérdést, hogy végül is ki nyerte meg a háborút, nemigen tették fel.

Nem így a Hamasz parancsnokai, akik nyomban a tűzszünet életbe lépése után győzelmet hirdettek. Ami – a harcok tisztán katonai kimenetele, a veszteségek kirívó aránytalansága láttán – természetesen képtelenség. Hiszen ha így fest egy Hamasz-győzelem, akkor milyen lehet egy Hamasz-vereség?

Ám a háborúknak nem csak katonai, hanem politikai és „propagandaügyi” kimenetelük is van. Ami a politikait illeti, nyilvánvaló, hogy a legutóbbi konfliktus tovább izzította az „arab utca” amúgy is heveny Izrael-ellenességét, így gátolva (legalábbis egy időre) a szunnita arab országok és a zsidó állam – közös Irán-ellenességük jegyében történő – egymásra találását. Ezért aztán a szilárdan Hamasz-párti Teherán mindenképpen a győztesek közé tartozik. (Olyannyira, hogy feltehetően része is volt a háború kirobbantásában.) És politikailag persze győztes maga a Hamasz is, amely radikalizmusával szinte lenullázta hazai vetélytársát, a Palesztin Hatóságot.

És azt kell mondanunk, hogy a Hamasz legalábbis jó eredményt ért el a propagandaháborúban. A dolog azért különösen sajnálatos, mert ez a hadszintér az elmúlt évtizedekben nem egyszerűen fontossá, hanem egyenesen a legfontosabbá vált az izraeli-palesztin, izraeli-arab konfliktusban. A világ országainak többsége – ahogy azt az ENSZ-béli szavazások is mutatják – szinte automatikusan – a palesztinok oldalára áll. Természetes módon még inkább így van ez a muszlim világban, ahol a tömegek Izrael-ellenessége felülmúlja a magukban sokszor már „másként gondolkodó” politikusokét.

De nem csak a muszlim világban. Nyugaton is jelentős azok száma, akik – történjék bármi is – a palesztinok pártját fogják. Azért, mert Amerikaellenesek, miközben Izrael Washington szövetségese; mert tőkeellenesek és a szemükben Izrael a „kapitalistaság” megtestesítője; szimpla antiszemitizmusból vagy mert rossz érzéseik vannak saját országuk antiszemita múltja miatt, s így nagyobb komolysággal mondhatják, hogy lám, a zsidók is… No, meg egyszerűen azért, mert – egyébként méltányolható módon – hajlamosak a (látszólag?) gyengébb fél oldalára állni, afféle „bántják a kicsit!” alapon.

Ezek az érzületek egy olyan politikai mechanizmust hoztak létre, amelyben Izraelnek egyszerűen nem lehet igaza. És nem lehet igazuk a mellette érvelőknek sem. Vegyük példának a legutóbbi konfliktust. A tervezett kelet-jeruzsálemi házkisajátításokat és az azt követő összecsapásokat sokféleképpen lehet megítélni, de ahhoz kétség nem férhet, hogy a pusztító rakétaháborút a Hamasz kezdte. De próbálnánk csak ezzel érvelni az elmúlt hetek habzó szájú tüntetői vagy akár az ENSZ közgyűlése előtt! Ily módon a világ országainak, illetve néptömegeinek többségét bármikor Izrael ellen lehet hangolni – mégpedig olyan akciókkal is, amelyekben éppenhogy a zsidó állam a megtámadott fél. S ezt nem csak Izrael sínyli meg, de – ahogy a világszerte sűrűsödő antiszemita incidensek mutatják – a diaszpóra zsidósága is.

A komor összképet azonban derűsebb epizódok tarkítják. 

Hiszen a májusi háború alatt tanúi lehettünk látványos Izrael-barát gesztusoknak is. Csak remélni tudjuk, hogy ezek egy jövendőbeli, igazságosabb hozzáállás előhírnökei voltak.

Végül is nehéz választ adni arra, ki volt, illetve kik voltak a győztesek – gyaníthatóan az események legnegatívabb szereplői. A vesztesek megnevezése egyszerűbb: az életüket, testi épségüket vagy lakhatásukat vesztő palesztinok, a halálfélelmet, az államuk elleni gyűlöletözönt átélő izraeliek, vagy az antiszemita incidenseket bűntelenül elszenvedő diaszpóra-zsidók. Immár sokadszor.

Kepecs Ferenc

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Ma este beköszönt sávuot ünnepe
2025. Június 01. / 11:49

Ma este beköszönt sávuot ünnepe

Zsidó ünnepek
Miért olvassuk Ruth könyvét Sávuotkor?
Zsidó világ
„Az igazak halála engesztelést hoz a generációjukra"