Heisler András: Csak a magyarországi zsidóság döntheti el, hogy ki képviselje

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Heisler András interjút adott a Hírklikk című online újságnak, amelyben szóba került a bevándorlás témája, a neonácik múlt heti felvonulása, a Mazsihiszbe felvett reformközösségek kérdése, valamint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) való viszony. Az elnököt Németh Péter, a Népszava volt főszerkesztője kérdezte.

Arra a kérdésre, hogy a bevándorlás erősíti az antiszemitizmust, Heisler András azt válaszolta: „Magyarországon biztosan nem, mert nincs bevándorlás. Amikor itthon jelentkezett ez a probléma, 2015-ben, akkor sokáig egyik egyház sem tudta kezelni a történteket”. Hozzátette: „vallásunkban létezik egy  tradíció, miszerint a történelemben a zsidóság is idegen, bevándorló volt egykoron Egyiptomban, ezért az idegent, a rászorulót segíteni kötelesség”. 

Heisler András a bevándorlás kapcsán ma is érvényesnek tekinti a Mazsihisz által öt éve megfogalmazott pilléreket, miszerint „hibás gyakorlat volt a határokon átengedni közel félmillió embert papírok és bármilyen azonosítás nélkül, következésképpen szükségesnek ítéltük az erős kontrollt, ennek mikéntje pedig a kormány kompetenciája, amibe mi soha nem kívántunk beleszólni”. A második pillér szerint a migrációs kérdést az emberi jogok, az emberi méltóság tiszteletével kell kezelni, a harmadik pillér pedig arról szólt, hogy a bevándorlás kétségbevonhatatlan tényét és gondjait, az általa teremtett krízishelyzeteket nem szabad gyűlöletkeltésre használni. 

Az elnök úgy fogalmazott: „a zsidóság a történelem során megtapasztalta, hogy a gyűlöletbeszéd rossz, bármilyen embercsoport ellen irányul. A gyűlöletbeszéd társadalmi betegség, s mindig veszélyt jelent a zsidó vallási kisebbség számára. A zsidó embert – valljon bármilyen politikai, ideológiai nézetet – mindig zavarja, ezért elfogadni sem tudja”.

Az interjúban a kitörés napjára szervezett neonáci vonulás is szóba került, erről Heisler András elmondta: „amint hírül vettük a szélsőjobb tervezett őrületét, azonnal a belügyminiszterhez, Pintér Sándorhoz fordultunk, és arra kértük, hogy ne engedélyezze a vonulást, mert az rossz Magyarországnak, rossz az egész társadalomnak, félelmet kelt és törvénytelen”. Hozzátette: „azért is kértük a minisztertől a tiltást, mert a neonáci rendezvény nem csak a zsidókat zavarja, hanem minden normális gondolkodású magyar állampolgárt, és az országnak, a közös hazánknak kárt okoz”. Ennek kapcsán az elnök elmondta: „jó volt látni, az ellentüntetők elszántságát, mert meggyőződésünk, hogy az antiszemitizmus ellen elsősorban nem a zsidóknak, hanem a társadalomnak kell küzdenie. Az antiszemitizmus ugyanis a társadalom betegsége. A három önkormányzat által rögtönzött „Ostrom 75” kiállítás pedig igazi, autentikus válasz volt a neonáci vonulásra”.

Németh Péter rákérdezett a Mazsihiszbe a közelmúltban fölvett reformközösségek ügyére, mire az elnök elárulta, hogy a Mazsihiszben óriási viták voltak ekörül. Mint felidézte: „tizennyolc évvel ezelőtt a reform-zsidó közösség már felvételét kérte a Mazsihiszbe. Tudni kell, hogy nekik eltérő szokásaik vannak, mint nekünk, neológoknak: van női rabbijuk, nem kötelező a kipa, a fejfedő viselete, egymás mellett ülhetnek a zsinagógáikban a nők meg a férfiak. Én nem ebben nőttem fel, a mi tradícióink mások. Tizennyolc esztendővel ezelőtt, ezért elmentem – még nem voltam a szervezet elnöke – Schweitzer rabbihoz, és Schőner Alfréd rektorhoz, hogy megkérdezzem tőlük, a reform-zsidók véleményük szerint zsidó közösséget alkotnak-e vagy sem. Mindketten azt mondták, igen. A Mazsihisz közgyűlésén ezért javaslatot tettem felvételükre, amit többek között azzal indokoltam, hogy jelenleg is van – tehát akkor, 2002-ben – egy ortodox és neológ tagozat a Mazsihiszen belül, és jól megférünk egymás mellett, nem kell félnünk egymástól. Hiába érveltem, 95 százalékban leszavazták a kezdeményezésemet”. Hozzáfűzte: „mára a világ nagyot változott, így újra meg mertem fogalmazni azt az alapvetésemet, amely szerint akkor válik erősebbé a magyarországi zsidóság, ha minél szélesebbre tárjuk kapuinkat – persze a saját korlátjaink betartása mellett. Egy év előkészítés után, a Mazsihisz vezetősége javasolta a reform-közösség felvételét, amelyet aztán a közgyűlés nagy többséggel megszavazott”.

Az újságíró megkérdezte azt is, hogy van-e esély a Mazsihisz és a Köves Slomó által vezetett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) közeledésére, amivel kapcsolatban Heisler András közölte: a mai állapot szerint két olyan zsidó szervezet van Magyarországon, amelyek között rendkívül erős az ellentét, ez rossz a hazai zsidóságnak, és szerinte hosszú távon tarthatatlan. Mint hangsúlyozta: „az EMIH jelenléte legitim, és képesek rengeteg hasznos dolgot tenni a zsidóság érdekében. Azt viszont, hogy ki képviselje a magyarországi zsidóságot, csak a magyarországi zsidóság tagjai dönthetik el. Semmilyen hatalom, semmilyen más erő nem jelölheti ki e képviseletet. Márpedig a magyarországi zsidóság leginkább a sok problémával küzdő, sokat kritizált, sokat szidott, de hitelesen működő Mazsihiszt fogadja el képviselőként”.

(A teljes írás ide kattintva olvasható.)