A zsidók IQ-ja, avagy olvasnivaló a Múlt és Jövő új számából

Esszé a 100 éve született Pilinszky Jánosról, Lukács György és Polányi Károly barátságáról, részlet a Receptek Auschwitzból című regényből, oknyomozó esszériport a  Wallenberg-mítoszról, tanulmány a zsidók IQ-jára vonatkozó pozitív és negatív előítéletek különös historiográfiájáról – egy kis kedvcsináló következik a Kőbányai János által vezetett Múlt és Jövő folyóirat legfrissebb számához.

A Múlt és Jövő honlapján található összefoglaló szerint gazdag olvasnivalót kínál a nagy múltó zsidó folyóirat idei új száma, amelyet bizonyos értelemben ismét a koronavírus-járvány „szerkesztett”. Soltész Márton esszéje Pilinszky János centenáriumát a Covid-19 korszak aktualitásainak fényében értékeli, Szilágyi Ákosnak az egész számon végigvonuló versei már a korszak-vízválasztóra reagálnak, amelyet a koronavírus jelent. Váradi Iván Attila cikke egy, a koronavírus miatt a hivatását be nem töltött Fenyő György-életműkiállításról számol be, utánanézve az alig ismert művész pályarajzának is. A Bodó Galéria 2020 szeptemberében komoly munkával összegyűjtötte és kiállította Fenyő György, a Nyugat-alapító Fenyő Miksa fiának festményeit: az elfeledett festő a Nyolcak méltó utódja volt, remélhetőleg a recepciója nem torpan meg. 

Kelemen Gábornak a Lukács György és Polányi Károly barátságáról szóló, mély kutatások eredményeit összegző esszéje a magyar zsidó értelmiség történelmi és pszichológiai eredőire világít rá. Maurice Merleau-Ponty levele Lukács Györgynek – a fordító, Ádám Péter bevezetésével – a most a hivatalosságok részéről annyira lebecsült tudós iránti kitüntető érdeklődését dokumentálja. Az utolsó élő Lukács-tanítvány, Vajda Mihály „Holokauszt – Kádár-kori történelmi köztudat” című, személyes és önéletrajzi moơvumokkal átszőtt esszéje a Kádár-kor soá-emlékezetpolitikáját árnyalja, s egészíti ki újszerű lélektani megfigyelésekkel. 

Dési János oknyomozó esszé-riportja a Raoul Wallenberg-recepciót és a mítoszképzés folyamatát mutatja be, a svéd embermentő diplomata eltűnése óta napjainkig. 

A pápai születésű Alex Sternberg könyvrészlete (Receptek Auschwitzból) egy családi soátörténetet mesél el az Auschwitzban felidézett receptek központba állításával. Nádor Éva – aki először publikál a lapban – a saját családfáján keresztül vizsgálja meg a sokrétű gazdagító tevékenységet, amelyet a magyar zsidók betöltöttek a magyar szellemi életben. Kutatómunkájának nóvuma, hogy nemcsak világhírű művészeket, entellektüeleket mutat be, hanem az ún. második vonalat is, ami csak tovább dimenzionálja beágyazottságunkat. Bolgár Dániel  egy hosszú, de kimerítő tanulmányban mutatja be a zsidók IQ-jára vonatkozó pozitív és negatív előítéletek különös historiográfiáját.

Bővebb információkért kattintsanak a Múlt és Jövő honlapjára.

(Címlapkép: Gerd Altman/Pixabay)