Szerdócz Ervin rabbi: A szombat és a békétlenség tüze

2022. Február 24. / 15:32


Szerdócz Ervin rabbi: A szombat és a békétlenség tüze

– A tűzgyújtás mind a 39 munkavégzési tilalomra érvényes a tűzgyújtás bármilyen fajtájára is, márpedig a békétlenség a tűzgyújtás metaforikus alakja – írja aktuális tórai olvasnivalónk (Vájákhél – Mevárhim) kapcsán Szerdócz Ervin újpesti főrabbi.

„Ne gyújtsatok tüzet lakóhelyeiteken sehol szombatnak napján” (Mózes 2. 35/3.)

A parancsnak szó szerinti értelmezése mellett van metaforikus értelmezése is. A törvény munkavégzésre vonatkozó tilalma mellett úgy is értelmezhető, mint a békétlenség „tüzének” szítása: szombaton ne legyen békétlenség.

A Talmudban vannak egészen különös megközelítései a kérdésnek. A Szanhedrin (bíróság) működésének korában a bírák nem ítélkeztek szombaton.  A rendelkezés extrém alapja (többek között) az is volt, hogy a bíróság ne hozhasson halálos ítéletet. Folytatva a logikai sort, a Talmud Jebamot 6b. hangsúlyozza, hogy a Bét Din ne égesse el szombaton azt, akit égetés általi halálra ítélt. (Négyféle halálos ítéletet hozhatott a bíróság: megkövezés, elégetés, lefejezés és megfojtás.)

Talmud Szanhedrin traktátusában vita van a rabbik között abban a kérdésben, hogy „mit jut eszünkbe a tűzről?”. Az egyik válasz: „Az, hogy az elégetés, a kivégzési módok egyik fajtája. Lehet, hogy a törvény valójában erre a kivégzési módokra (elégetés) vonatkozna?” Lehet, hogy nem általában a tűzgyújtást, hanem csak az égetés általi kivégzést tiltaná meg szombaton?

A kérdést a Tízparancsolat negyedik parancsa – „Ne végezz semmiféle munkát!” (Mózes 2. 20,10.) – dönti el olyan értelemben, hogy a tűzgyújtás mind a 39 munkavégzési tilalomra érvényes, igy a tűzgyújtás bármilyen fajtájára is. Márpedig a békétlenség a tűzgyújtás metaforikus alakja.

Rabbi Nátán összefogott Rabbi Meirrel Rabban Gamliél leváltására a nászi („fejedelem”) pozíciójából, mert úgy érezték, hogy megsértette őket. Fondorlatos tervet eszeltek ki, a Szóbeli Tan kérdésében akarták tőrbe csalni. A Talmud olyan részletéből akarták faggatni, amiről tudták, hogy nem ismeri. Valaki kihallgatta az ármánykodókat, és tudatta Rabban Gamliéllel, hogy mi készül ellene. Ő megtanulta az általa addig nem ismert anyagot, és úgy érkezett meg a tanházba. A Talmud (Horájot 13b) – folytatva a történetet – így ír az esetről: „Miután végzett, így szólt hozzájuk: ha nem tanultam volna, megszégyenítettek volna. Parancsot adott és kivitték (kidobták) őket a tanházból”. A tanítványok kérésére később visszaengedte őket, de Rabban Simon ben Gámliélnek volt egy feltétele. Legyen az a büntetésük, hogy ne mondjanak tanítást (háláchát) a nevükben: vagyis olyan szabályok, rendelkezések, amelyeket ők indítványoztak, és elfogadott a Tanács, ne szerepeljenek nevükhöz kötve. Így Rabbi Meir haláchái a „mások”, Rabbi Nátáné pedig a „vannak, akik azt mondják” elnevezéssel ismertek… (u.o.)

Nagy szerencse, hogy a hálás utókor tanult az esetből, és azóta sincs a Rabbik között hiúságból fakadó vita, ami rosszat vetne nevükre!

„… mert nem a böjt, nem a zsákba burkolódzás (megbánás) szabadít meg a bajtól, hanem a béke érdekében történő előrelátás!”

Van egy parancs, amely így szól: „Te menj utána!”. Ez a parancs a békéről szól. A békéről, az ember és ember közti kibékülésről. Ez a parancs nem azt tanítja: „ha békére van kilátásod, sem azt, hogy „ha alkalmad van kibékíteni”, sem ezt: „ha utadba kerül két haragvó ember”. Nem!

A parancs így szól: „Te keresd, te kutasd a békét és te fuss utána.”

 „Én a béke alkotója vagyok, szól az Örökkévaló! A háború alkotója te vagy, porból való szerencsétlen halandó ember…!” (Talmud Taanit 16.a.)

mazsihisz icon

Címkék

Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
„Pártot ütött Korách…”
2025. Június 26. / 08:02

„Pártot ütött Korách…”

Intézményeink
Grósz
Andor: Tisztelgés az áldozatos szolgálat előtt