Háromszáz év öröksége palackozva: kóser borok hanukára

Az újbudai Bét Sálom zsinagóga tagja és egyik elöljárója, Brüll György hagyományos kóser módon készíti tokaji borait, amelyeket örömmel ajánlunk a közelgő hanukai estékre. Indokaink a következők: a Brüll-féle borok nagyon finomak, emelik az ünnep fényét, továbbá kóserságukhoz kétség sem fér, hiszen rajtuk van a rabbi pecsétje – továbbá magukban rejtik egy zsidó borász család három évszázadának minden szellemi örökségét.

Brüll György ősei II. József császár és király szabad vallásgyakorlást és hivatalviselést biztosító, 1781-es rendelete után pár évvel költöztek Krakkóból Tokaj-Hegyaljára, hogy ott először bérleti jogot szerezzenek, majd szőlőbirtokot vásároljanak. A család az 1786-os magyarországi letelepedése előtt is foglalkozott kóser bor készítésével, de ahhoz a szőlőt még másoktól vásárolták.  A felvilágosodás szellemében uralkodó II. József említett rendelete nyomán azonban lehetőségük nyílt arra, hogy saját szőlőből állítsák elő messze földön híres boraikat. Brüll György pedig ugyanazon a borvidéken borászkodik, ahol több mint 300 évvel ezelőtt az ősei megtelepedtek. 

Brüll György a hanukára ajánlott, rabbinikus pecséttel ellátott boraival

Minden bora kóser, hiszen a szőlő termesztése, szüretelése és a bor előállítása során Brüll György szigorúan betart minden kósersági előírást. Jelenleg két olyan kóser bora van, amelyen hechser – azaz rabbinikus pecsét – is van: az egyik a PÁRDÉSZ, amely kései szüretelésű, hártya alatt érlelt, száraz bor; a másik pedig a TÁ'ANUG, amely ugyancsak kései szüretelésű, de édes bor. (Az élesztőhártya alatti érlelés egy különleges borászati eljárás, amely nagyban befolyásolja a bor aromáját és ízét.)

Aki a közelgő hanukára ezekből a Brüll-féle borkülönlegességekből szeretne az ünnepi asztalra tenni egy-egy palackkal, ügyeljen arra: ezeket a termékeket csak a termelőtől lehet megvásárolni házhoz szállítással (a részletek iránt érdeklődjenek a brull@brullnote.com e-mail címen). 

Fontos tudni, hogy a kóser borok cimkéjén lévő, zsidó időszámítás szerinti datálás olykor nem egyezik meg a polgári időszámítés szerinti évvel. Ennek az az oka – magyarázta a borász –, hogy a kóser borokat a szüret időpontja szerint datálják, s mivel ősszel mi már a zsidó újévet köszöntjük, egy év „eltérés” lehet a zsinagógai év és a polgári időszámítás szerinti dátum között.

Brüll György a szőlőprése mellett

Habár Brüll György Budapesten él, amikor Tokaj-Hegyaljára leutazik, a hegyek és szőlődombok láttán már messziről különös érzés fogja el: úgy érzi, mintha hamarosan hazaérkezne. „Ezt az érzést leginkább úgy tudnám leírni, hogy megrendítően édes öröm” – mondja.

Szerinte ennek az édes örömnek nemcsak az az oka, hogy ő maga testestül-lelkestül hozzánőtt már ahhoz a borvidékhez, hanem az is, hogy a munkája során úgy érzi, mintha az ő keze nyomán a boraival együtt három évszázad minden küszködése és öröme érne be. 

Boldog ünnepet minden kedves hittestvérünknek!