Harsányi László: Zsidó művészek a viharban 119. rész – BŐVÍTETT!!

Feleki(y) László (1912 március 29, Budapest – 1971. New York) zongorista, karmester, zeneszerző.

Évek óta írom sorozatomat az OMIKE Művészakció szereplőiről. Ezek írásakor az egyik reményem az volt, hogy megjelenésük után, időnként jelentkeznek leszármazottak, akik olvasva szüleikről, vagy nagyszüleikről, adatokkal, kiegészítésekkel bővíti a közölteket. Nem sok ilyen korrekció akadt az évek során és ezért különösen örültem, hogy felkeresett FELEKI INGRID, aki édesapjáról közölt olyan információkat, amelyek a korábbi közlésben (119-es sorszámmal jelent meg a MAZSIHISZ oldalán, illetve az én facebook oldalamon) nem szerepeltek.

Köszönet érte!

Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz. E hasábokon korábban időről-időre bemutattam egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Az Egyenlőség 1938. augusztus 25-én az alábbi kis hírt közölte:

„Régi, megkapóan szép esküvőre emlékeztetett az a kép, amelyet a Dohány-utcai templomban a múlt vasárnap láttunk. Budapest gyermekvilágának a kedvence, Lakner bácsi leányát, Líviát vezette oltárhoz Feleki László okleveles vegyész és zeneszerző.”

Sorozatunk mai szereplője a vőlegény, Feleki (máskor Feleky) László zongorista, karmester és zeneszerző.

Budapesten született 1912. március 29-én. Zenei ismereteit a Thomán féle magániskola hallgatójaként szerezte. Vegyész pályájáról nem gyűjtöttem adatokat.

Zenei szerepléséről az első hír a Budapesti Hírlap 1933. június 13-i számában volt található. A tudósítás a lapban arról szólt, hogy a Belvárosi Színházban rendezett „mozgásművészeti előadás” zenei kíséretét „Feleki László szerzette, illetve állította össze”.

Feleki maradt a következő években a színházi kísérőzenék műfajánál és talán ez vezetett el egy, az életét hosszú időre meghatározó találkozásig. A Magyarság 1935 március 12-én „erről” egy kis színházi tudósítást közölt:

„Lakner bácsi Gyermekszínháza mindig újabb és újabb meglepetéssel kedveskedik közönségének. A Drága nagymama szerepében Küry Klára lépett színpadra. […] Meg kell említenünk Pécsi Gizit, az új primadonnát, Ruttkay Évit, Forgács Jancsit, a kisinast … Az előadást Feleky László és zenekara kísérte.”

1935 és 1938 között Feleki szinte az összes Lakner Alfréd rendezte gyermekszínházi előadás – pl. a Hamupipőke, Majd a Zsuzsi, a Csipkerózsika - zenei vezetője, zeneszerzője volt. De nemcsak a színházi előadásokban vett részt. Az Újság 1935 novemberében beszámolt az „Édes mostoha” film bemutatójáról, amelyen egyébként Horthy Miklós is részt vett. A film „Vasárnap délután” című slágerét „Feleky László, a fiatal zeneszerzőtehetség komponálta, akire szép jövő vár”.

A színházi zenélés mellett Feleki továbbra is maradt a filmzenénél. Így például 1936 júliusában egy Harmath Imre és Lakner Alfréd által készített filmszkeccsben játszott, tudósított a Budapesti Hírlap, „amelyben Feleky László a zenekarban önmagának filmmásolatával zongorázik együtt”. A népszerű Harmath Imrével tartós munkakapcsolatot sikerült kialakítania, erre utal az is, hogy még 1939-ben is ő szerezte egy új operettjének zenéjét. Sikerült még további művészeti programokban részt vennie, és ez már felkeltette a szélsőjobboldali Magyarság figyelmét. Többször meg is támadta az újság, így például 1940 januárjában, majd júniusában. Ez utóbbiból idéznék:

„A közeljövőben megjelenő magyar film pikantériája, amelynek zenéjét Dolecskó Béla és Feleki László szerezték. A szerződuóból Feleki László nem kamarai tag és zsidó. Zeneszerzői tevékenysége mellett még arra is volt ideje, hogy filmzenekarban zongorázzék, amiért már fel is jelentették a Kamaránál.”

Feleki 1942 és 1944 között szerepelt az OMIKE Művészakció műsorában. Először Rákos Tibor operetténekes 10 éves jubileumi hangversenyének volt a zenei kisérője, majd Lakner bácsi gyermekelőadásainak – A kis csavargó, Édes mostoha, Janika, Vera vagy Veronika - volt zeneszerzője és karmesteer. Ugyancsak komponistája volt az 1943-9944-ben sorozatban játszott Békebeli béke című operettnek.

Kényszerű szünet után – ennek részleteiről nincs adatom – az Erdély című lap közölt 1945. április 21-én egy bizonyos értelemben furcsa hírt:

’”A közeli napokban a nagyváradi színház operettegyüttese ősbemutatót rendez. Feleki László aradi zeneszerző ’Vera, vagy Veronika’ című operettjének lesz az eredeti bemutatója s a színház a darabnak nagy sikert jósol.”

1945 őszén és 1946-ban számos hirdetés volt található olyan esti és délutáni előadásokról, matinékról, amelyekben Feleki László jelenlétéről, szerepléséről szólt operettszínházban, kabaréban, vendéglőkben. Közöttük volt az is, amely arról számolt be, hogy felújítják a Pál utcai fiúkból készült színdarabot, amelyet Lakner Lívia rendez, aki „Feleky László a kitűnő komponista felesége”.

1946-ban négyhónapos szerződést kapott egy kis társulat (Fellegi Teri, Rákossy Tibor és szólótáncosok) zongorakísérőjeként egy Egyesült Államokbeli szereplésre.

A Színház 1947. januárjában már arról számolt be, hogy színésztársaival együtt Párizsban várja amerikai hajójegyét. Nem dologtalanul várakozott Párizsban, mert mint ez a lap egy hónap múlva írja: „a Folies Bergére igazgatója három zeneszámát megvette a színház revüjéhez és négy slágerét a párisi rádió lemezre vette”.

1947 márciusától New Yorkban lép fel és itt is szerepel a továbbiakban. A kis társulat kiegészülve amerikás magyar művészekkel zenés darabokat adott elő, de például másként is kipróbálva magát - ahogyan erről a Magyar Nemzet beszámolt -, Gafni Miklós operaénekessel lépett fel szabadtéren 250 ezer ember előtt.

Leslie L. Feleky néven a New York Metropolitan tőszomszédságában lévő Chez Vito Night Club zenei vezetője volt. A Klubban az operaelőadások után a Metropolitan-ból átjövő művészek énekeltek egy-egy dalt.

Az utolsó hír 1964 novemberében kelteződött az Ember című amerikai-magyar lapban, egy New Yorki zenés estről, ahol zongorakisérőként lépett fel.

1971-ben hunyt el New Yorkban, az információk szerint az előbbiekben említett klubban fellépése közben.

Feleky László - Lakner Artúr szerzeménye az "Édes mostoha" c. filmből.:

Képek:

1.) Feleki László és Lakner Lívia eljegyzési képe. Színházi Élet, 1938. 25 Angelo fotó
2.) Portré. hangosfilm.hu
3.) OMIKE Művészakció, 1944. januári műsorközlő lap
4.) Színház, 1946
5.) Színház, 1947.
6.) Műsorközlő lapok USA-ból, 1948-1956