Ady Endrére emlékeztünk a Bálint Házban

A Bálint Irodalmi Szalon első rendezvényén Ady Endre került a középpontba. Tudósításunk végén igazi csemegét kínálunk: egy izraeli lány Ady egyik versét mondja el héberül.

A száz évvel ezelőtt ezen a napon elhunyt Ady Endre alakját és költészetét idézték meg a Bálint Ház új rendezvénysorozatának, a Bálint Irodalmi Szalonnak az első rendezvényén. A Száz Év Ady Nélkül című est, s magának a szalonnak a szervezője Szántó Eszter, aki egykori tanárát, Diószegi Endre magyar-történelem szakos tanárt, tankönyvírót, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnökét kérte föl állandó közreműködőnek. A Száz Év Ady Nélkül című beszélgetés elsőre visszaigazolta a döntését, hiszen Diószegi Endre remek társalgó: nem tankönyvízű információkkal, hanem személyes adalékokkal magyaráz, humoros és szellemes előadó, abban ugyanakkor igen határozott, hogy a közös beszélgetést honnan hová akarja kifuttatni.  

A mostani estet azzal a kérdéssel indította, hogy miközben Ady verseit hallgattuk Havas Judit előadásában, mit gondoltunk a háttérben kivetített Ady-képről? Vajon bólintott-e Ady – kérdezte Diószegi tanár úr – a hangsúlyokra, a szünetekre, mit üzen a tekintete? Nagyon jó kérdés, ha be akarjuk vonni a közönséget egy közös beszélgetésbe. A szalonest során sok mindent megtudhattunk, s természetesen nem csupán Adyról, sőt, elsősorban nem róla, hanem azokról, akik ma olvassák: fiatalokról és középkorúakról, idősebbekről, akiknek valamiképpen fontos ez a száz évvel ezelőtt meghalt ember. 

Elemeztük A Hortobágy poétája című versét, s milyen nagyszerű volt hallani egy fiatal nő szájából, hogy nem ért vele egyet, elvégre a versben ábrázolt nihil nem csak lokális, magyar probléma, hanem a világ bármely táján találni hasonlót. Ha ezt maga Ady hallotta volna, alighanem büszkén bólintott volna: igen, én megmondtam jó előre, én ifjú szívekben élek, és élni fogok nem csak száz év múlva, de örökké, míg magyar nyelven olvas a magyar. 

Diószegi Endre tanár úr sommázata egyébként az volt – s ezzel Ady sem vitatkozna –, hogy ez a költőóriás úgy töltötte be a sorsát, mint egy ószövetségi próféta, azaz: nem volt módja nem betölteni. Át kellett adnia magát a saját sorsának, mert megérezte, hogy a sorsát olyan törvények alakítják, amelyeket nem ember hozott. A Bálint Irodalmi Szalon első rendezvénye nagyon jól sikerült, csak ajánlani tudom a következőt, amely februárban lesz, s amelyen Diószegi Endre Budapest építészetéről beszélget. Legyenek ott! 

ADY ENDRE HÉBERÜL

Az ADY 100 elnevezésű Facebook-csoportban található egy videó, amely igazi különlegességet tartogat. A felvételen Ady Endre: A vörös Nap című versét héberül olvassa föl Tami Ben Hanan. (Avigdor Hameiri fordítása.)