Ady Endrére emlékeztünk a Bálint Házban

2019. Január 27. / 17:02


Ady Endrére emlékeztünk a Bálint Házban

A Bálint Irodalmi Szalon első rendezvényén Ady Endre került a középpontba. Tudósításunk végén igazi csemegét kínálunk: egy izraeli lány Ady egyik versét mondja el héberül.

A száz évvel ezelőtt ezen a napon elhunyt Ady Endre alakját és költészetét idézték meg a Bálint Ház új rendezvénysorozatának, a Bálint Irodalmi Szalonnak az első rendezvényén. A Száz Év Ady Nélkül című est, s magának a szalonnak a szervezője Szántó Eszter, aki egykori tanárát, Diószegi Endre magyar-történelem szakos tanárt, tankönyvírót, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnökét kérte föl állandó közreműködőnek. A Száz Év Ady Nélkül című beszélgetés elsőre visszaigazolta a döntését, hiszen Diószegi Endre remek társalgó: nem tankönyvízű információkkal, hanem személyes adalékokkal magyaráz, humoros és szellemes előadó, abban ugyanakkor igen határozott, hogy a közös beszélgetést honnan hová akarja kifuttatni.  

A mostani estet azzal a kérdéssel indította, hogy miközben Ady verseit hallgattuk Havas Judit előadásában, mit gondoltunk a háttérben kivetített Ady-képről? Vajon bólintott-e Ady – kérdezte Diószegi tanár úr – a hangsúlyokra, a szünetekre, mit üzen a tekintete? Nagyon jó kérdés, ha be akarjuk vonni a közönséget egy közös beszélgetésbe. A szalonest során sok mindent megtudhattunk, s természetesen nem csupán Adyról, sőt, elsősorban nem róla, hanem azokról, akik ma olvassák: fiatalokról és középkorúakról, idősebbekről, akiknek valamiképpen fontos ez a száz évvel ezelőtt meghalt ember. 

Elemeztük A Hortobágy poétája című versét, s milyen nagyszerű volt hallani egy fiatal nő szájából, hogy nem ért vele egyet, elvégre a versben ábrázolt nihil nem csak lokális, magyar probléma, hanem a világ bármely táján találni hasonlót. Ha ezt maga Ady hallotta volna, alighanem büszkén bólintott volna: igen, én megmondtam jó előre, én ifjú szívekben élek, és élni fogok nem csak száz év múlva, de örökké, míg magyar nyelven olvas a magyar. 

Diószegi Endre tanár úr sommázata egyébként az volt – s ezzel Ady sem vitatkozna –, hogy ez a költőóriás úgy töltötte be a sorsát, mint egy ószövetségi próféta, azaz: nem volt módja nem betölteni. Át kellett adnia magát a saját sorsának, mert megérezte, hogy a sorsát olyan törvények alakítják, amelyeket nem ember hozott. A Bálint Irodalmi Szalon első rendezvénye nagyon jól sikerült, csak ajánlani tudom a következőt, amely februárban lesz, s amelyen Diószegi Endre Budapest építészetéről beszélget. Legyenek ott! 

ADY ENDRE HÉBERÜL

Az ADY 100 elnevezésű Facebook-csoportban található egy videó, amely igazi különlegességet tartogat. A felvételen Ady Endre: A vörös Nap című versét héberül olvassa föl Tami Ben Hanan. (Avigdor Hameiri fordítása.)

mazsihisz icon

Címkék

Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek