Képzőművészet

Zsidó világ / 2025. Április 23. / 09:43

„Fogj az ujjaddal, görbítsd le a szád, / nyisd nagyra a szemed, / míg a közelben felsír a bagoly. / A falon túl fekete szünetjel, / a földön mediterrán hideg. / Az ég ultramarin, s ne feledd, / én csak a magasba menekülhetek." Ezt Uri Asaf, a Budapesten élő magyar zsidó zseni írja az Amíg árnyékot vetek című, nemrég megjelent könyvében.

Tudomány / 2025. Április 09. / 15:19

Szemtanúk – A holokauszt korai emlékezete képzőművészek alkotásain címmel tart előadást Farkas Zsófia művészettörténész, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársa tart az ELTE Ókortudományi Intézet „Holokauszt-emlékezet, holokauszt-ábrázolások” című sorozatában. Az előadás április 10-én, csütörtökön délután 2 órakor kezdődik, helyszín: ELTE-BTK „R" épület, 144-es terem (Budapest, Rákóczi út 5.).

Kultúra / 2025. Április 04. / 13:21

Perlmutter Izsák (1866-1932) feleségével és fogadott lányával 1908-ban telepedett le Rákospalotán. Az itt készült művei közül, amelyek családját és otthonát, annak kertjét ábrázolják, többet is őriz a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. Így például egy 1910-ben festett remekművét, amelynek címe: Parkban / A festő rákospalotai otthona. A Zsidó Múzeum pénteki hírlevelében ez a kép a hét műtárgya.

Hírek a zsidó világból / 2025. Február 24. / 14:44

Áron Sheva, a 81 éves, magyar származású holokauszttúlélő grafikus és illusztrátor nemrégiben Jichák Herzog izraeli államelnök hivatalos delegációjának tagjaként Budapesten járt. Ellátogatott a Mazsihisz elnökéhez, Dr. Grósz Andorhoz is, ahol egy baráti hangvételű beszélgetés keretében mesélte el családja történetét és osztotta meg, min dolgozik jelenleg.

Zsidó világ / 2025. Február 14. / 12:51

Ez a kép egyike azoknak a műtárgyaknak, melyeket 1944-ben, a zsidók kifosztása során a magyar hatóságok lefoglaltak. Az 1947-ben aláírt párizsi békeszerződés elvileg előírta ezeknek a műtárgyaknak a visszaszolgáltatását és a zsidók kárpótlását, de erre csak ötven évvel később került sor, részlegesen – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár pénteki magazinja.

Hírek, lapszemle / 2025. Február 06. / 14:27

"Amit átéltem, amit láttam, szavakba foglalni nem lehet.” A WMN egy különleges és fájdalmas történetet mutat be Feld Lajosról, aki gyerekként Auschwitzban Mengelének rajzolt, hogy életben maradhasson.

Kultúra / 2025. Február 03. / 10:32

A közelgő fák újéve (Tu bisvát) szolgáltat apropót a budapesti Ráday utcai 2B Galéria „Várj, ezt még elültetem!" című tárlatához. A kiállítás megnyitója február 5-én, szerdán 18 órakor lesz, a kiállító művészek névsorát cikkünkben találják.

Kultúra / 2025. Január 13. / 16:20

Aki követi Kőszegi Zoltán fotográfus Facebook-oldalát, az tudja: az utóbbi időben olyan fotográfiai stílust alakított ki, amely a képei rendkívül gondolatgazdag, filozofikus értelmezését teszi lehetővé. Ha ezt a stílust el akarjuk nevezni, akkor hívhatjuk fekete-fehér minimalizmusnak, csak hát többről van itt szó – elvégre éppen a minimalista fotónyelv által válnak Kőszegi fotói kifejezetten sokszínűvé.

Kultúra / 2025. Január 10. / 12:28

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében Jeruzsálem ostromát Köves Izsó (1853-1917) festménye idézi fel, ugyanis a műalkotáson a művész alakja mögött Nicolas Poussin: A jeruzsálemi szentély lerombolása és kirablása című műve sejlik föl – olvasható a zsidó múzeum mai hírlevelében.

Megemlékezések / 2024. December 09. / 15:42

Dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója Gábor Judittal és Imre Olgával Gábor Béláról (1911-1993) beszélget az Erzsébetvárosi Kincses Estek keretében. A rendezvényt a Csányi u. 5. szám alatt található Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban tartják december 10-én, azaz holnap este 6 órától.

Kultúra / 2024. November 19. / 13:38

A Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár következő nagyszabású kiállítása sajátos nézőpontból mutatja be Ország Lili művészetét. A művek egy-két kivételt leszámítva a Fővárosi Képtár gyűjteményéből kerülnek ki, közülük többet még soha vagy csak nagyon ritkán láthatott a közönség.

Kultúra / 2024. November 14. / 14:10

Frida Kahlóról, a merész önarcképeiről és mély kulturális büszkeségéről ismert ikonikus mexikói művésznőről sokáig az a hír járta, hogy zsidó háttérrel rendelkezik. Kahlo azt állította, hogy apja, Guillermo Kahlo magyar-zsidó származású volt, és ezt a tényt az 1930-as évek közepétől kezdve gyakran emlegette. Tényleg igaz?