A bár micvá ünnepléséről úgy, ahogy mi csináljuk, egy szó sincs a Tórában és nincs a Talmudban sem. Az, amit mi mindig is természetesnek tekintettünk, valószínűleg csak középkori eredetű szokás. A lányok felnőtté avatása, a bát micvá pedig még sokkal későbbi, legfeljebb késő 19. századi eredetű, igaz, hogy ma már az ortodox, sőt az ultraortodox világban is elterjedt, egyetlen bő évszázad alatt.
Drake, a népszerű zsidó rapper a hónap buliját tette oda egy 12 éves lány bát micváján, adta hírül euforikusan az amerikai zsidó média nemrég.
De honnan jön a bát micvá hagyománya?
A zsidó hagyomány, konkrétan a Misna híres, nemrég a Mazsihisz által is újra kiadott része, Az Atyák tanításai írja, hogy 13 éves kortól kell teljes körűen megtartanunk a vallási előírásokat. Az azonban, hogy ezt a pillanatot ünnepelni kéne, nem merül fel. A bár micvá olyan ember, aki nincs felmentve semmilyen micvá, előírás megtartása alól, vagyis felnőtt ember, életkort azonban a Talmud nem társít a kifejezéshez. A kettő összekapcsolódása a középkor utolsó századaiban tűnik fel, legalábbis abban a hagyományban, amely ránk maradt, az írásokban, amelyeket van módunk olvasni. A beavatás ősi hagyománya valójában nem olyan ősi.
Kiterjesztése a lányokra pedig nagyon modern, csak meglepően elterjedt. Nincs az a vallási konzervatív ma Magyarországon, aki egy hagyományos bát micvá hírére felháborodna. Számos ultraortodox közösségben is divattá vált a ceremónia, amely megünnepli a lányok 12. születésnapját.
Holott természetesen ez is vallási reformként kezdődött Európában és Amerikában is. A rekonstrukcionista irányzat alapítója, Morechai Kaplan kezdte el a tengerentúlon, amikor a lánya elérte a „bát micvá”-kort, de még ő sem hívta fel a Tórához a gyerekét, ahogy a fiúk bár micváját ünnepeljük. Később a nem ortodox mozgalmak, így Kaplané is magától értetődően ezt vezette be, a lányok olvasnak a Tórából. Az ortodoxia idáig nem ment el, de a bát micvát lelkesen ünnepli, Izrael egykori főrabbija, Ovádja Joszéf szerint még micva lakomát is lehet ilyenkor tartani, akár csak egy Misna-traktátus elolvasása után például. Komoly vallási eseménynek számít tehát.
A vallásjogi fejlődés az ortodoxia és az ultraortodoxia köreiben is folyamatos volt és gyors az elmúlt évszázadban, mutatva, hogy Izrael népe változik, tehát él.