Nagy elődeink: Fischer Gyula főrabbi (1861-1944)

Dr. Fischer Gyula főrabbi 1861-ben a Fejér megyei Sárkeresztúron született és 1944-ben Budapesten hunyt el. A neológ rabbieszmény szellemében a világi tudományokban is elmélyült tudást szerzett, és különösen a görög zsidó filozófiai irodalom fordításával járult hozzá a magyar tudományhoz.

Fischer Gyula 1877-1886 között a Rabbiképző diákja volt, és 1885-ben szerzett bölcsészdoktori fokozatot a pesti egyetemen, disszertációjának címe Jehuda ben Saul Tibbon, adalék a középkori zsidó irodalom tanulmányozásához volt. 1887-ben avatták rabbivá, és ugyanebben az évben lett győri főrabbi. Győrben a nem zsidó lapok is nagy várakozással fogadták, a Győri Közlöny például az alábbi szavakkal üdvözölte: „Dr. Fischer Gyula nemcsak jó külsőt, nemcsak pompás hangot, terjedelmes kellemes orgánumot, olyat, amely másfél órai szónoklás után sem merül ki, nem csupán szónoki tehetséget és fényes dialektikát, hanem azonfelül költői lelket és a felebaráti szeretetből dobogó nemes szivet is hozott a kathedrára, oly tulajdonokat tehát, amelyekkel minden vallás papjának ékeskednie kell, ha hivatásának magaslatára feljutni óhajt”. Különösen a hitoktatás fejlesztésében volt óriási szerepe, és tízéves tevékenysége alatt az elemi, a középiskolai, a kereskedelmi és iparostanulók hitoktatását egyaránt ellátta. A közösségi és a hitélet fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetett, miközben a város közéletében is szerepet vállalt, és ő avatta fel a devecseri zsinagógát is 1891-ben. Felesége, Ranschburg Vilma, elődje, Ranschburg Salamon lánya volt, aki 1860 és 887 között állt a helyi közösség élén. Fischer Gyula volt az első rabbi, akit a városi törvényhatósági bizottságba beválasztottak. 1898-ban Prágába ment, ahol hét éven át működött rabbiként. 1905-ben tért vissza Magyarországra, ekkor választották meg a Dohány utcai zsinagóga rabbijának, 1920-ban pedig főrabbinak. Ezt a tisztséget, egyidejűleg Hevesi Simonnal, 1943-ig töltötte be. Szintén 1905-től kezdve a Rabbiképző vezérlőbizottságának is a tagja volt, egyúttal a tanulmányi bizottság elnöke és óraadó tanára is. A Rabbiképzőben exegetikus irodalmat, német nyelvet és midrási irodalmat tanított. Fischer Gyula 1944. február 25-én hunyt el. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Fischer Gyula rabbiként beszédeivel és Szentírás-magyarázataival már győri évei alatt országszerte ismert lett, beszédeit az országos lapok is közölték. A zsidó közéletben aktív szerepet játszott, tagja volt az IMIT vezetésének és a Magyar Zsidók Pro Palesztina szövetségének is. Jelentős műfordítói tevékenységet is végzett, különösen a görög zsidó irodalom műveit fordította, többek között Alexandriai Philó Mózes élete című művét, amely 1925-ben jelent meg. Nevéhez fűződnek az IMIT Biblia-kiadása számára a történeti könyvek fordításai is. Vallástudományi munkái közül kiemelkednek Az ethika a halákhában, A zsidó ünnepi imák ismertetése és A Talmud szerkezete című cikkei, amelyek 1887-től az Egyetemes Philológiai Közlönyben jelentek meg. Rendszeresen publikált többek között az Egyenlőségben, a Magyar Zsidó Szemlében, a Hacofeban, a Múlt és Jövőben, az IMIT évkönyveiben és a Pester Lloydban. Tudományos tanulmányai közül kiemelkedik 1885-ben megjelent doktori értekezése.

Fischer Gyula rabbinikus tevékenységének középpontjában a rabbihivatás klasszikus feladatai, a közösségépítés, a hitélet fejlesztése és a vallási oktatás állottak. Azonban Győrben, a város közéletében betöltött szerepével, már a modern, a világi ügyek iránt is aktívan érdeklődő rabbiszemélyiségként vett részt. Noha a tudományos kutatás kisebb szerepet töltött be életében, fordításaival hozzájárult a magyar zsidó tudományosság fejlődéséhez, és a Rabbiképzőben végzett oktatási tevékenységével pedig a következő rabbinemzedékek oktatásában szerzett elévülhetetlen érdemet.

Felhasznált források:

Borbély Tamás (2019), „75 éve halt meg Fischer Gyula (1861-1944), a nemes szívű főrabbi”, in: https://www.gyoriszalon.hu/news/12202/65/75-%C3%A9ve-halt-meg-Fischer-Gyula-1861-1944-a-nemes-sz%C3%ADv%C5%B1-f%C5%91rabbi

Szinnyei József (1891-1914) Magyar írók élete és munkái. Hornyánszky Viktor Könykereskedése: Budapest, és https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/f/f05635.htm

Ujvári, Péter (2017) [1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.–Láng Kiadó: Budapest (reprint)