Nagy elődeink: Dr. Vidor Pál rabbi (1909-1944/1945)

2020. Január 31. / 13:49


Nagy elődeink: Dr. Vidor Pál rabbi (1909-1944/1945)

Vidor Pál 1909-ben született Budapesten, és 1944-ben vagy 1945-ben halt mártírhalált. A huszadik század elején született rabbigeneráció egyik legtehetségesebb tagja volt, aki rendelkezett a hagyományos rabbi erényekkel és tudományos munkáival is felhívta magára a figyelmet, ugyanakkor cserkészvezetőként egyik előfutára volt a modern szemléletű közösségépítésben, a gyermek, ifjúsági és sportprogramok szervezésében is aktív 20-21. századi rabbiszemélyiségeknek.

vidorpál-rabbi.jpg

Vidor Pál tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és az Országos Rabbiképző Intézetben végezte. 1934 márciusában avatták rabbivá, és 1935 szeptemberében lett a budai hitközség Zsigmond úti (ma Frankel Leó utcai, illetve újlaki) zsinagógájának rabbija. Feleségével, Kálmán Zsuzsával, aki dr. Kálmán Ödön kőbányai rabbi lánya volt, aktív szerepet játszottak közösségük építésében és életében, és számos friss kezdeményezés fűződik nevükhöz. Vidor Pál különösen nagy hangsúlyt fektetett a gyerek- és ifjúsági programokra, így többek között a Budai Izraelita Hitközség Kulturális Szakosztálya ifjúsági csoportjának és cserkészmozgalmának élén játszott fontos szerepet. Vidor Pál cserkészvezetői és pedagógiai tevékenységéről képet kaphatunk az 1924-ben, a Budai Izraelita Hitközség által megalakított 311. Vörösmarty cserkészcsapat egyik egykori tagjának visszaemlékezéseiből is, amelyeket az óbudai és budai zsidó iskolák történetét kutató projekt keretén belül gyűjtöttek össze.

Ezen cserkészcsapat népszerű tábori rabbija lesz majd Vidor Pál. Nagy szerepe volt az 1933-as nemzetközi gödöllői dzsembori szervezésében is, és a találkozó alatt szintén tábori rabbiként működött. Rendszeresen írt a cserkészcsapat újságjába, és a csapat vallási irányítását is elvállalta. Aktív szerepet vállalt a zsidó cserkészcsapatok vezetőképzésében, és kidolgozta a zsidó cserkészcsapatok vezetőképzésének tervét is. Zsidó szabadegyetemet is szervezett, amelynek keretén belül maga is sok előadást tartott. Rendszeresen publikált a Magyar – Zsidó Szemlében, a Zsidó Életben és más folyóiratokban.

Vidor Pál a közösségépítés mellett a neológ rabbik tudomány iránti elkötelezettségében is osztozott, és jelentős tanulmányt írt a Magyar–Zsidó Szemle 1936/1937. évi számában a jeles ókori zsidó filozófusról, Alexandriai Philónról, „Philon pszichológiája” címmel. A magyar irodalmi életet és a közéletet is figyelemmel kísérte. Irodalmi és közéleti érdeklődése 1931-ben szintén a Magyar – Zsidó Szemle hasábjain nyilvánult meg, amikor még rabbijelöltként foglalkozott Móricz Zsigmond „A zsidó lélek az irodalomban” című publikációjával és az annak következtében kialakult vitával; 1938-ban pedig Szép Ernő egyik közéleti publicisztikájával szállt vitába.

Vidor Pált 1942-ben hurcolták el munkaszolgálatra, és utána Nagykátáról deportálták. Ugyanerre a sorsra jutott 1943 októberében felesége, Kálmán Zsuzsa is, akit Frankel Leó utcai lakásából hurcoltak árokásásra, majd deportáltak. Kislányukat, Annát, anyai nagyapja, Kálmán Ödön kőbányai főrabbi vette magához. Felesége és kislánya túlélte a holokausztot, de Vidor Pál eltűnt a keleti fronton, valószínűleg koncentrációs táborban halt meg. Az óbudai zsidó temetőben egy emléktábla őrzi emlékét.

Felhasznált források:

Gerő Zsolt visszaemlékezései

Hrotkó Larissza (2007), „Vidor Pál ürügyén” 

Komoróczy Géza-Frojimovics, Kinga-Pusztai, Viktória-Strbik, Andrea (1995) A zsidó Budapest 1-2. Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek