Nagy elődeink: Dr. Benoschofsky Imre főrabbi (1903-1970)

2020. Február 06. / 19:21


Nagy elődeink: Dr. Benoschofsky Imre főrabbi (1903-1970)

Benoschofsky Imre országos főrabbi 1903-ban Budapesten született, és 1970-ben Budapesten hunyt el. Vallásos műveltsége mellett hatalmas világi műveltséggel is rendelkezett, és ennek köszönhetően nagy elődjeihez hasonlóan, a zsidó vallásos hagyományban és a világi műveltségben egyaránt járatos neológ rabbi ideáljának megtestesítője volt. Húga, Benoschofsky Ilona (1913-1997), a Magyar Zsidó Múzeum egykori igazgatónője.

Benoschofsky Imre a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett 1926-ban bölcsészdoktori címet, és ezt követően 1928-ban avatták rabbivá. Rabbi tevékenységét 1926-ban kezdte meg Lágymányoson, majd 1928-tól több mint harminc éven át a Zsigmond utcai (mai Frankel Leó utca) zsinagóga rabbija volt, 1936-ban nevezték ki budai főrabbinak. 1959-től a Hegedűs Gyula utcai körzet rabbija. 1960-ban kinevezték országos főrabbinak, amely tisztet élete végéig viselte.

benoschofskyimre-cikkbe.jpg

A soá idején munkaszolgálatra hurcolták. 1944. július 21-én dr. Scheiber Sándorral együtt beszédet mondott Löw Immánuel temetésén, és egyike volt Löw Immánuel „néhány elszánt hívének”, ahogyan dr. Scheiber Sándor fogalmazott, akik annak ellenére részt vettek az idős korában szegedi otthonából elhurcolt szegedi főrabi temetésén, hogy egy előzetes figyelmeztetés alapján elhurcoltatástól kellett tartaniuk.

Benoschofsky Imre 1945-től egészen haláláig oktatott az Országos Rabbiképző Intézetben a vallásfilozófia, a homiletika és a Szentírás professzoraként. Dr. Schmelzer Hermann Imre, nyugalmazott St. Gallen-i főrabbi így emlékszik vissza mesterére: „Gazdag szónoki és pedagógiai tapasztalatokkal rendelkezett, s ezeket orientáló szándékkal nyújtotta hallgatóinak. A korszerű prédikáció hirdetője volt, a patetikus hatáskeltés eszközét mellőző, emberi hangvételű, irodalmi minőségű prédikációt állította elénk követendő példaként. Jelentősek voltak nekünk azok a kötetlen jellegű előadásai, amelyekben figyelmünket a 19-ik századi német-zsidó teológiai és filozófiai szerzőkre irányította Leo Baeck, Hermann Cohen, Martin Buber műveire. Egyedüliként az intézetben, szóban és írásban foglalkozott vallási és világnézeti kérdésekkel a zsidóság szempontjából. Benoschofsky a maga feladatát a zsidóság eszmevilágának népszerűsítésében, egy módosított vallási szemlélet kifejtésében, annak gyakorlati konzekvenciáinak levonásában, s ezeknek elfogadtatásában látta.”

Tudományos munkássága is szerteágazó volt. Számos tanulmányt publikált többek között az IMIT évkönyveiben, illetve a Heller Bernát- és a Löw Immánuel-emlékkönyvben. 1946-ban szerkesztésében jelent meg a Maradék zsidóság című kötet, amely a zsidó közösség veszteségeinek gyötrő kérdéseivel és a közösség újraépítésének lehetőségeivel foglalkozik.

Benoschofsky vallástudományi munkásságából kiemelkedik Maimonidesz munkásságáról írt, később könyvformában is kiadott Majmuni arisztotelizmusa című doktori értekezése. A tudományos munka mellett az ismeretterjesztésre is nagy hangsúlyt fektetett, és először 1941-ben Zsidóságunk tanításai címmel megjelent, majd 1997-ben újra kiadott könyve a zsidó vallásról és kultúráról nyújtott átfogó képet közérthető formában, de a tudományos igényesség követelményét is megtartva, zsidók és nem zsidók, tudósok és laikusok számára is.

Benoschofsky Imre sírja a Farkasréti zsidó temetőben található.

Felhasznált források:


1 / Dr. Schmelzer Hermann Imre (én), „Élet a falak mögött, emlékek a Rabbiképzőből (1951–1956)”

2 / Szita Szabolcs (2011), „Munkaszolgálatos körlet, varroda és menedék az Abonyi utcában”, in: Remény, 2011. 1. szám

3 / Hidvégi Máté (2019), „Löw Immanuel élete”, in: Hidvégi Máté; Ungvári Tamás (2019), (szerk.), Löw Immánuel válogatott művei. Scolar kiadó: Budapest

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Bezárt Klein Rudolf zsinagógatárlata Brüsszelben
Megemlékezések
Kácsor Zsolt: Doktor Moll az agyonvert Szerb Antalt siratja

Kommentek