Szeretettel köszöntjük a ma 70 éves Kőbányai Jánost, a Múlt és Jövő vezetőjét

A mai napon töltötte be 70. életévét Kőbányai János író, szerkesztő, újságíró, szociográfus, fotográfus, a legendás Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat és könyvkiadó vezetője. Kőbányai János immár évtizedek óta felbecsülhetetlen értékű munkát végez a magyar zsidó szépirodalom és kultúra gazdagításáért, népszerűsítéséért és terjesztéséért, éltesse őt az Örökkévaló erőben és boldogságban az emberi kor végső határáig!

Az 1951. augusztus 25-én Budapesten született Kőbányai János a végzettsége szerint jogász ugyan, így a hetvenes években dolgozott is eredeti szakmájában, ám hamar kiderült, hogy szerteágazó kulturális és művészeti érdeklődésével, irodalmi vénájával és kreatív személyiségével nem a jogi pályára való: a sors egészen más életutat jelölt ki számára. 

Megismerkedett az annak idején a politikailag „megtűrt” kategóriába sorolt hazai könnyűzenei szubkultúrával, a társadalom és a zenei kultúra akkor még margóra szorult, pontosabban margóra szorított alakjaival, akiknek életét eleinte fotókon, majd szociografikus művekben örökítette meg. 

A rockzenei írások után szociográfiákkal, izraeli témájú riportokkal, a zsidósággal foglalkozó esszékkel jelentkezett, 1988-ban pedig újraindította Patai József 1911-ben, azaz éppen 110 éve alapított folyóiratát, a Múlt és Jövőt. Harminckét éve vezeti, szervezi, irányítja a lapot és a mögötte álló kiadót, és akik közelről ismerik őt, azok jól tudják: Kőbányai János voltaképpen az egész életét ennek a lapnak, azaz magának a zsidóságnak rendelte alá. Számára ez a folyóirat nem csupán egy periodika, hanem maga az „Ügy”, amiért neki élnie, szenvednie, küszködnie és harcolnia kell. 

Munkássága szorosan összefonódott Heller Ágnesével, hiszen ő adta ki a tavaly elhunyt filozófus legtöbb művét, és Heller Ágnes mellett ő volt a társszerzője a Bicikliző majom című, itthon és külföldön is sikert aratott kötetnek.

Legyünk hálásak neki mi, mindannyian, ma élő zsidók, s legyünk tudatában annak, hogy a 70. születésnapján ma egy olyan Szerkesztőt köszöntünk (így, nagybetűvel), aki örökre beírta magát a zsidó irodalom- és sajtótörténetbe. 

Az Örökkévaló éltesse 120 évig!

(Kőbányai János hetvenedik születésnapjáról az Élet és Irodalom című hetilap legfrissebb száma is megemlékezett, Kelemen Gábor köszöntőjét ezen a linken találhatják.)

Mivel Kőbányai János vallásgyakorló zsidóként az újbudai Bét Sálom zsinagóga közösségének tagja, a jeles alkalomból ebből a körzetből régi barátja, Brüll György köszönti őt e szavakkal:

Ez a hetvenes szám egyeseknek ijesztő, de neked, drága szülinapos Jánosom, neked biztosan nem az, hiszen

–  te is ott voltál a Bercsényiben a Syriuson. A Bem rakparton, akarom mondani, a rockparton, a Minin. A nyári Syrius hajóról együtt szörnyülködtünk, amikor valaki az elhatalmasodott jazz-hevületében egy széket hajított a Dunába;

– te is találkoztál a beatnemzedék nagy alakjával, Allen Ginsberg költővel Budapesten és persze, hogy emlékszem a Beatünnep után című könyvedre, meg az Emlékek a beat-korszakból című munkádra;

– neked is emlékezned kell, amikor a '70-es évek végén a Beatünnep fotókiállításodon megsértődtél, mert hangoskodtunk a megnyitón;

– te is ott voltál az első magyar rockfesztiválon, s így nincs mitől ijesztőnek érezni ezt a hetvenet.

Vagy maga a visszatekintés ijesztő? Na, ha majd odaérek, ahol most te vagy, akkor megbeszéljük. De addig is vegyél fel egy „majomgúnyát” és most te pattanj fel a biciklire! Emlékszem a hatvanötödikedre. Ugye, hogy nem is sok az a hetven! 

Szeretettel köszönt:
Brüll Gyuri