Szerelmes zsidó tobzoskák a google-ön: ma van a zsidó Valentin Nap

Ma kell eljegyeznünk egymást, házasodnunk vagy megünnepelnünk, hogy együtt vagyunk. Énekelnünk és táncolnunk kell, mint egykor Jeruzsálem hajadon lányainak ezen a Talmud szerint az egyik legnagyobb zsidó örömünnepen.

„És mondta az Úristen: nem jó az embernek egyedül, szerzek neki hozzá illő társat”.

Mert kiderült, hogy a nők nélkül egyszerűen nem működik a Teremtés és nincs is értelme. Ahogy persze férfi nélkül sem. Mert egyedül nem megy, ahogy a Jóisten maga is belátta, amikor megfogalmazta első tézisét teremtményéről, az emberről. Aki nagyon büszke ugyan az önállóságára, de mindig másokra, társakra utalt, társasan él és éppen ezért nem tud meglenni anélkül, hogy másokat önzetlenül szeressen. Aki önző, ezért boldogtalan szükségképpen.

Nem jó az embernek egyedül, ezért legnagyobb öröme az, ha „hozzá illő társra” talál. És ezért volt a legnagyobb zsidó ünnepek egyike Áv gyászhavának 15. napja egykor Izraelben a Talmud szerint. A szőlőszüret elején Jeruzsálem leányai ezen a napon mentek ki a hagyomány szerint a szőlőskertekbe fehér ruhában táncol, így találtak párt maguknak ezekben a napokban. Az ünnep szép volt, már ami a történetét illeti, de túl kevés szokás kapcsolódott hozzá: ilyenkor nem kell az esküvő előtt böjtölniük a szerelmeseknek és néhány szakaszt ki kell hagyni az imarendből. Ilyenkor még fontosabbá vált a tanulás, hiszen az éjszaka a nyugodt tanulás ideje és újra nőni kezdett az éjjelek hossza a nappalok rovására.

A modern zsidóság ezért hagyományokat teremtett magának erre a szép nyári napra. Ez lett a szerelem zsidó ünnepe, a mi saját Valentin Napunk: úgy tanultunk valamit másoktól, hogy beillesztettük a saját hagyományunkba. Ilyenkor különösen ajánlott házasodni, énekelni, ajándékot venni, észrevenni, hogy hiszen tulajdonképpen boldogok vagyunk, mert tartozunk valakihez. Igaz, hogy egész évben törődnünk kell egymással, de jó, ha ünnepek tagolják az időt és hirtelen be lehet látni, honnan jöttünk, merre tartunk, szóval hogy kik vagyunk. Azok vagyunk legkivált, akikhez tartozunk. Ezt tapasztaljuk meg minden elváláskor: hogy távozik tőlünk a saját történetünk. Tu Be Áv a napja, hogy újra ráébredjünk arra, amit először tanult meg rólunk a Jóisten, igen, a Jóisten tanulta ezt, miután megteremtette Ádámot, aki magában nem funkcionált: nem jó az embernek (leAdam) egyedül.

A google is önálló, zsidó Valentin Napi logóval és játékkal készült mára, itt tudják megtekinteni. Tobzoskák írnak szerelmes leveleket egymásnak, méghozzá, mivel éppen ma zajlik mindez, egyértelműen zsidó tobzoskák.

A Jerusalem Pst nevű angol nyelvű izraeli újság külön összeállítást jelentetett meg arról, hogyan ismerkednek a szinglik Izraelben a társkereső oldalakon. Ennek a cikknek az illusztrációjával zárjuk Tu Be Av köszöntését és azzal a kéréssel, hogy szeressék továbbra is nagyon egymást. Mert nagy micva, Istennek tetsző dolog boldognak lenni és nem jó az embernek egyedül.