Klein bácsi a beregszászi Szép utcából

2019. Július 25. / 15:26


Klein bácsi a beregszászi Szép utcából

Szerző: Kácsor Zsolt

A Mazsihisz számára lehetőség és felelősség is egyben, hogy Közép-Kelet-Európában Magyarországon él a legnagyobb zsidó közösség. Ennek tudatában építünk hidakat eltérő gyökerű emberek, kultúrák és nemzetek között Kárpátalján is – mondta Heisler András elnök a 3. Kárpátaljai Zsidó Napok beregszászi sajtótájákoztatóján. Látogatása során 91. születésnapja alkalmából felköszöntötte Klein István holokauszttúlélőt.


Ukrajna legnyugatibb megyéjében idén augusztus 1-4 között immár harmadik alkalommal rendezik meg a Kárpátaljai Zsidó Napokat, a szervezésben részt vesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a budapesti Határtalan Kultúra Program, a beregszászi Shalom Alapítvány, hazánk beregszászi főkonzulátusa, Beregszász városa, a helyi magyar főiskola és a Pro Cultura Subcarpathica. 

A rendezvényről a beregszászi magyar diplomáciai külképviseleten tartottak sajtótájékoztatót, amelyen a Mazsihisz részéről részt vett Heisler András elnök és Deák Andrea, a Határtalan Kultúra Program vezetője, továbbá ott volt Szilágyi Mátyás főkonzul és Togyeriska Erika, a Shalom Alapítvány képviselője. Szilágyi Mátyás elmondta: nem is kell hangsúlyoznia, hogy Kárpátalján milyen nagy a jelentősége  az évente immár ismétlődő jelleggel megszervezett zsidó napoknak, hiszen hagyományosan soknemzetiségű és vallásilag, kulturálisan is színes régióról van szó, amelynek kultúrkincseit meg kell őrizni a jövő számára. Hozzátette: e kultúrkincsek megőrzésében szeretnének segíteni a maguk kultúrdiplomáciai eszközeivel.

b.jpgDeák Andrea, Heisler András, Szilágyi Mátyás és Togyeriska Erika (balról jobbra)

A főkonzul után Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke úgy fogalmazott: a Mazsihisz számára lehetőség és felelősség is egyben, hogy Közép-Kelet-Európában Magyarországon él a legnagyobb zsidó közösség, ennek tudatában építenek hidakat eltérő gyökerű emberek, kultúrák és nemzetek között Kárpátalján is, akár a Kolozsvári Zsidó Napokon. Hozzátette: büszkék vagyunk a kulturális értékeinkre, s arra, hogy habár a történelem megpróbálta teljesen egészében tönkretenni az értékes kultúránkat, ez mégsem sikerült, így azokat meg tudjuk ismertetni az érdeklődőkkel. Heisler András a Kárpátaljai Zsidó Napok kapcsán végül megköszönte a magyar kormány támogatását, a  magyar főkonzulátus segítségét és a Shalom Alapítvány munkáját.

Deák Andrea, a Határtalan Kultúra Program vezetője is megköszönte mindazok munkáját, akik részt vesznek a programsorozat szervezésében, majd a főbb rendezvényekről ejtett pár mondatot. Kitért arra, hogy az ünnepélyes megnyitón föllép a Debrecen Dixieland Jazz Band, Nógrádi Gergely főkántor és Teszter Nelli zongoraművész, Banda Pál gordonkaművész, Müller Péter Sziámi és Jávori Ferenc Fegya, továbbá ingyenes nagykoncertet ad Beregszász főterén Király Viktor nemzetközi hírű énekes, dalszerző. Togyeriska Erika, a Shalom Alapítvány képviselője azt hangsúlyozta: egy ilyen jellegű kulturális rendezvény egyik legfontosabb missziója, hogy föltárul előttünk az egymással keveredő, egymásból táplálkozó kultúrák világa. Fontosnak nevezte, hogy megnyíljanak a kapuk a nagyközönség előtt, és reményét fejezte ki, hogy a Kárpátaljai Zsidó Napok hosszú évekre beépül Beregszász és a régió kulturális életébe.

„Nekem az a legnagyobb ajándék, hogy ilyen sokan eljöttek”

A Mazsihisz delegációja a beregszászi főkonzul társaságában ezek után Husztra utazott, ahol Heisler András a születésnapján felköszöntötte a város egyik legismertebb polgárát, Klein Istvánt, aki július 24-én töltötte be a 91. életévét. Beszélgettünk magával az ünnepelttel, aki 1928-ban Huszton született magyar zsidó férfiként utolsó élő tanúja annak a letűnt, pontosabban elpuszított zsidó világnak, amely évszázadokon át gazdagította a történelem viharaiban a nagyhatalmak játékszereként ide-oda dobált Kárpátalját. 

h.jpgKlein István Heisler Andrással (Fotók: Nagy Ákos)

A vészkorszak előtt Huszton hatezer zsidó élt, a második világháború után azonban csak mintegy százan jöttek vissza, köztük az akkor 18 éves Klein István, aki egész későbbi életét szülővárosában töltötte jogászként dolgozva. Fontos hangsúlyozni, hogy a kárpátaljai zsidóság magyarnak tekintette magát, magyarul beszéltek, a magyar kultúrához kötődtek, akár Klein István. Ősei és a saját sorsában megjelenik a kelet-európai történelem: az édesanyja ágán az egyik felmenője az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban zsidóként harcolt a magyar szabadságért. Ő maga mai napig abban a házban él, ahol született, igaz, az utcát eléggé sokszor átnevezték az elmúlt száz évben. Most éppen Kárpátszkája Ukrajne a neve, korábban hívták Gorkij utcának, előtte Gróf Teleky Pál volt a névadója, azt megelőzően Alexandernek hívták az egykori jugoszláv király nyomán, ám az eredeti neve gyönyörű magyar szó volt: Szép utca.

Klein István a magyar népzene rajongója. Ez volt az oka annak, hogy a huszti színházban telt ház előtt lezajlott születésnapi köszöntőn a Sodró nevű magyar népi zenekar játszott. Megkérdeztem tőle, hogy mit szeretne kapni a 91. születésnapjára, mire azt válaszolta: „semmit, nekem az a legnagyobb ajándék, hogy ilyen sokan eljöttek, egyéb nem kell nekem”. 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek