Darvas István rabbi: Mit is kezd a zsidó hagyomány a karácsonnyal?

– A mostani pénteken egybeesik két monoteista vallás ünnepe: egyrészt nekünk lesz egy sabbatunk, másrészt keresztény testvéreinknek lesz egy szentestéjük. De mit is kezd a zsidó hagyomány a karácsonnyal? – tette föl a kérdést Darvas István rabbi a RaDarban tartott előadásában, amelyből kiderül: most karácsonykor tanuljunk Tórát vagy ne?

A RaDar című online előadás-sorozatot még a pandémia alatt hozta létre Radnóti Zoltán és Darvas István, amikor közösségünk tagjai nem találkozhattak személyesen, de a két rabbi kezdeményezése olyan sikert aratott, hogy a RaDar szerencsére még mindig jelentkezik minden kedden az interneten. Darvas István a legutóbbi, december 21-i adásban többek között arról tartott előadást, hogy miképpen jelenik meg a zsidó hagyományban a karácsony. 

Elöljáróban elmondta, hogy a zsidó hagyományban az 1600-as évek óta a szenteste megnevezésére a Nittel (Nittel Nacht) szót használják a rabbik. Egy  2016-os forrás szerint, amelyet egy fiatal ortodox rabbi írt, a Nittel éjszakáján sok a tisztátalanság a világban, ezért olyankor a zsidóknak kerülni kell a Tóra tanulmányozását, mert nem szabad „további életerőt biztosítani a tisztátalanság szellemének, amely ezen a napon létezik”. Más források szerint vannak olyan zsidók, akik ezen az estén fokhagymát fogyasztanak a rossz szellemek távoltartására, mások a Tóratanulás helyett kártyázni, sakkozni szoktak. Darvas rabbi szerint kérdés, hogy a 2016-ban született szöveg mennyiben tükrözi az előző korokban élt mestereink tanítását. 

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az Atyák tanításainak egyik, XVI. század elején keletkezett kiegészítése szerint a kereszténységet nem lehet bálványimádásnak tekinteni – legalábbis sokkal rövidebb azoknak a zsidó szerzőknek a listája, akik a a kereszténységet annak tekintik. 

A rabbi idézte az 1485-ben megjelent, Az alapelvek könyve című, Rav Joszef Albo által írt munkát is, amelyben a szerző azt írja: „ami Jézus törvényét illeti, nem találjuk azt, hogy Jézus törvényt adott volna, ő maga megparancsolta követőinek, hogy tartsák be Mózes törvényét, az evangéliumok sem törvények, hanem beszámolók (...)”. 

Darvas István megemlítette a lubavicsi rebbe véleményét is, amely szerint a kereszténység alapjaiban Avodah Zarah (idegen szolgálat, azaz bálványimádás) volt, és szemben állt a hét noahita törvénnyel, azonban – teszi hozzá a lubavicsi rebbe – a keresztények napjainkban nem bálványimádó tartalommal követik saját hagyományaikat. 

Darvas rabbi azt mondta: tény az, hogy a rabbinikus irodalomban van jópár olyan forrás, amely erősen, határozottan, sőt, ellenségesen fogalmazott a kereszténység ünnepeivel kapcsolatban, de kérdés, hogy ezekkel a forrásokkal 2021-ben mit kezdjen egy budapesti zsidó közösség. Hangsúlyozta:  a legfontosabb, hogy tartsuk szem előtt, hogy ezek a források mikor és milyen körülmények között születtek, az ellenséges hangvételű forrást sem kell „kidobnunk”, hanem tudnunk kell a helyén kezelni. 

Tudnunk kell azt is – tette hozzá –, hogy a szentestére vonatkozó Tóra-tanulás tilalmának volt praktikus oka, nevezetesen az, hogy voltak idők, amikor a felheccelt tömegek karácsonykor pogromokat hajtottak végre zsidó közösségek ellen. A Tóra-tanulás tilalmának gyakorlati oka talán az volt, hogy a zsidó közösség tagjai elkerüljék a fizikai inzultusokat, ami történetileg ugyan nem támasztható alá adatokkal, de lehetséges oknak tekinthető. 

Összefoglalásképpen Darvas rabbi kijelentette: neológ zsidókként nem tehetjük meg, hogy e héten péntek este ne tanuljunk Tórát, igenis tanuljunk Tórát, mert nekünk ragaszkodnunk kell a saját hagyományunkhoz, s ha kellő hittel ragaszkodunk a hagyományainkhoz – tette hozzá –, akkor könnyebben tudunk tisztelni más hagyományrendszereket és más hiteket.