A debreceni futballista, aki SS-katonákkal focizott Auschwitz-Birkenauban

2020. Május 12. / 11:21


A debreceni futballista, aki SS-katonákkal focizott Auschwitz-Birkenauban

Szerző: Kácsor Zsolt

A Duna TV szerdán este műsorra tűzi a Két félidő a pokolban című magyar filmet, amely valóságos történet és szereplők alapján született. A valóságban az egyik focista a debreceni Schwarcz Sándor volt (1911-2007), aki 1944-ben négy meccset vívott a katonák és kápók ellen.


„A–17854-es számú auschwitzi fogoly” – névtábla helyett ez a felirat állt Schwarcz Sándor debreceni lakásának bejárati ajtaján, és ha az ember belépett hozzá, nagy valószínűséggel főtt vagy sült krumpli illata fogadta. Debreceni éveimben többször jártam az 1911-ben született öregúrnál, s amikor megkérdeztem, hogy mit hozzak neki legközelebb, mire volna szüksége, gondolkodás nélkül rávágta: krumplit. 

Sanyi bácsi ugyanis 1944-45-ben a konyha kövéről felkapkodott krumplihéjak révén élte túl a láger borzalmait, s a növény tiszteletére hazatérése után – egészen a 2007-ben bekövetkezett haláláig – nem múlt el olyan nap, amikor krumplit ne evett volna. Emkékszem a jellegzetes mozdulatára, amikor a zöldséges hálóból egy szem krumplit kivett, és a gumót a fénybe tartotta. Emelkedett pillanat volt.

Mindezt azért idéztem föl, mert május 13-án,  szerdán este 9 óra 50 perctől a Duna TV leadja a Két félidő a pokolban című filmet, amelyet Fábri Zoltán rendezett, s amelyhez a debreceni Schwarcz Sanyi bácsinak igen sok köze volt: hiszen ő is egyike volt azoknak a zsidóknak, akiknek a nácik ellen kellett focizniuk a haláltáborban.  

pok2.jpgSchwarz Sándor emléktáblájának leleleplezése Debrecenben – Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Auschwitz-Birkenauban 1944 nyarán az akkor 33 éves Schwarcz Sándor egy hónap alatt négy futballmeccset játszott a folyamatosan működő gázkamrák közelében. Utolsó mérkőzését – az olaszokból, lengyelekből, hollandokból, görögökből álló „nemzetközi válogatott” egyetlen magyar tagjaként – az SS-katonák és kápók ellen vívta, a legyengült foglyok 8:0-ra kaptak ki jól táplált őreiktől. Találkozásaink során fölidézte: számára a lágerben „kiváltságosnak” számított a pár hétig tartó futballistalét, hiszen a játékosokat ez idő alatt a kápók nem verték, míg a többi foglyot ütötték-vágták minden ok nélkül.

Schwarcz Sándor Mühldorfban szabadult föl alig negyvenkilósan, és 1945-ben visszatért Debrecenbe, ahol évtizedekig a Centrum Áruház városszerte megbecsült vezetője volt. Szenvedéseiről 1964-ben könyvet írt A halál árnyékának völgyében címmel, a kötetet 2005-ben adta ki az Oliver Games International. 2015-ben az Élet Menete Alapítvány emléktáblát avatott Schwarcz Sándor tiszteletére a debreceni futballstadionban.  


mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
76 éve történt: Emlékezünk és emlékeztetünk!
Zsidó világ
Szeressük-e a zsidó gengsztereket? Kik voltak, mit akartak?
Élet + forma
Gasztró ajánló: Piknik a Római-parton Izraeli fogásokkal

Kommentek