Az utálatosak közössége – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 8 óra 17 perckor köszönt be, a királynő holnap este 9 óra 37 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából a Seláh Lehá (Mózes 4. 13:1–15:41.) hetiszakaszt olvassuk. Mindenkinek jó szombatot kívánunk!

Közösségnek azokat a csoportokat nevezhetjük, amelyekben egymást kimondottan nem kedvelő emberek képesek együttműködni, együtt dolgozni, együtt örülni.

Az izraeli tizenkét törzséből válogatott kémek közül tíz a hetiszakasz beszámolója szerint úgy tér vissza küldetéséről, hogy elveszíti a hitét. Azt mondják, az ország nem lehet a miénk, védői legyőzhetetlenek, mindent vissza kell vonni, ami idáig történt és vissza kell menni rabszolgának Egyiptomba. Tíz remek családból való reprezentánsa Izrael törzseinek nem bízik többé Istenben. Őket nevezi a Tóra „gonosz nemzetségnek”, vagyis olyan ellenszenves, gyáva csoportnak, akik mindazonáltal mégis képviselik a zsidó népet. Minket. Ilyenek – is – vagyunk.

A Talmud ebből a kifejezésből tanulja, hogy tíz személy már reprezentálhatja Izrael közösségét, vagyis már közösségnek tekinthető. Ezért is kell legalább tíz személy ahhoz, hogy bizonyos imákat (például a Káddist) elmondhassuk, felolvashassunk a Tóra-tekercsből stb. Tíz ellenszenves ember, vagy kilenc ellenszenves és egy rokonszenves, ez a kombináció már zsidó közösség.

A közösség lényege az, hogy befogad, integrál. Hogy elviselni az ellenszenveseket, figyel rájuk, méltányosan, partnerként kezeli őket. Elviseli és menedzseli a konfliktusokat, lehet benne alkalomadtán ellenszenvesnek, gyávának, hitevesztettnek is lenni. Megtart ilyenkor is.

Az ugyanis, ki született bele a közösségbe és ki érkezett később, nem sokat számít a történet szerint. A tíz kém kivétel nélkül jó házból való úrifiú volt és mégis, mire ment velük az Örökkévaló. Az ő közösségük ugyanis – a nyitott ortodoxia egyik legnagyobb szelleme, Asher Lopatin rabbi hívta fel erre a figyelmet – zárt volt és exkluzív, és talán pont ezért vallott kudarcot.

Ugyanebben a hetiszakaszban, kicsit később, a kémek történetének elbeszélése után, azt olvassuk, „egy törvény legyen nektek és az idegennek, ki tartózkodik (nálatok); örök törvény nemzedékeiteknek: mint ti, olyan legyen az idegen az Örökkévaló színe előtt”.

Vagyis a Tóra, miközben mintha látszólag másról kezdene el beszélni, figyelmeztet a túlzottan egynemű közösségek gyengeségére, nyomatékosítja, hogy a Tóra története, és ebből kifolyólag a zsidó közösségiség története, a sokfélék egyenlőségéről, a sokféleség egységéről szól „az Örökkévaló színe előtt”.

Jó szombatot kívánunk!