A szabadság az emberi szívekben él – Jó szombatot!

2022. Január 07. / 15:19


A szabadság az emberi szívekben él – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma délután 15 óra 51 perckor köszönt be, a királynő holnap délután 17 óra 02 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten a Bo (Mózes 2. 10:1–13:16.) hetiszakaszt olvassuk a Tóra második könyvéből.

A Szombat nem a kifelé, hanem a befelé figyelés ideje, több mint 24 órán keresztül, egy napnál kicsit hosszabb ideig, hogy „kerítést építsünk a Tórának”, megóvjuk, hogy a szombat szelleme minél tovább maradjon velünk. Mindenkinek jó szombatot kívánunk.

Mi a legfontosabb egy zsidó számára, amikor menekül Egyiptomból? Az, hogy közben gondosan kitalálja, hogy fogja majd mindezt elmesélni az unokáinak. Az emlékezet születése, a tanítás a szabadságról.

Izrael kivonul Egyiptom földjéről, és annyira sietniük kell, hogy még a kenyerük sem kelhet meg, rendes kenyeret sütni nincs idő, de Mózes így is szerét ejti annak, hogy háromszor térjen vissza hetiszakasz során a gyerekek taníttatására és a távoli jövőre, új és új elképzelt dialógusokban, ahogy a néhai Jonathan Sacks megjegyzi: „És ha mondják nektek gyermekeitek: Mi ez a szolgálat nektek? Akkor mondjátok: Peszácháldozat az az Örökkévalónak, mivelhogy elkerülte Izrael fiai házait Egyiptomban, midőn sújtotta Egyiptomot, ami házainkat pedig megmentette” (Mózes 2. 12, 26-27).

Aztán: „És beszéld el gyermekeidnek azon a napon, mondván: Azért van ez, amit tett velem az Örökkévaló, midőn kijöttem Egyiptomból.” (Mózes II, 13, 8) 14. És ha kérdez téged a gyermeked holnap, hogy mi ez, úgy mondd neki: Erős kézzel vezetett ki bennünket az Örökkévaló Egyiptomból, a szolgaság házából”.

Mózest nem az érdekli, mit fognak enni, inni, hol fognak aludni, utánuk ered-e a Fáraó serege, mi vár rájuk a pusztában, hanem az, hogy mi lesz majd, ha a még megszületendő gyerekek kérdeznek majd.

Ez a legvalószínűtlenebb pillanat a nagy vezetők világtörténelmében Sacks rabbi szerint. Mózes nem a holnapról, a holnap szükségleteiről beszél a legnagyobb válságban és bizonytalanságban, hanem a távoli jövőről, nem csak arról, hogy a szülőknek tovább kell adniuk a közös emlékezetet, de arról is, hogy a gyerek kérdésére kell válaszolni, meg kell várni, amíg kérdez és meg kell tanítani kérdezni, a szülőt beszélgetőpartnerré válni, mert mindent, amit igazán tudunk, saját, személyes kérdéseinkre talált válaszként tanultuk meg.

A zsidóság ebben a hetiszakaszkban vált Sacks szerint a tanulás népévé.

Másokról piramisok, zikkuratok, a Colosseum épülete maradt az emberiségre, tőlünk a Tanítás, a Tóra könyvei. Mert a tanítás az élet végességének bölcs elfogadása, annak belátása, hogy másokban folytatódik majd, amit mi elkezdtünk, és nem mi vagyunk fontosak, hanem az örök történet, amelynek egyik fejezetében mi is feltűntünk kicsit.

A tanítás olyan tekintélyi helyzet működtetése, amelynek célja a hatalmi helyzet, a tudáskülönbség megszüntetése, a felszabadítás. Felelősségvállalás és lemondás egyszerre. A zsidóság lett az a vallás, amelynek legnagyobb hősei pedagógusok lettek, leghevesebb szenvedélye a tanulás.

A szabadság megőrzésének garanciája nem a kivívása, hanem a megtanítása, a bensővé tétele, a világot tartósan nem fegyverek, hanem gondolatok változtatják meg és történetek. 

A Talmud azt tanítja, hogy először magunkat kell megváltoztatnunk, utána lehet másokat megpróbálni megváltoztatni. Önmagunk megváltoztatása és aztán másoké egyaránt csak tanulás és tanítás révén lehetséges.

Mózes pontosan tudja már a világtörténelem legelején, hogy a szabadságot csak a szabadsággal kapcsolatos, belsővé tett, a saját kérdéseinket megválaszoló tudás képes megvédeni: fontos a hatalmi ágak szétválasztása, az alkotmánybíráskodás, a jogintézmények, fékek és ellensúlyok, de ezek mind összeroppanthatóak egyetlen mozdulattal, ha a közösség maga nem érez irántuk hűséget, ha nem tekintik őket a közösség fundamentumának: közösségi ethosz nélkül a szabadságnak nincs esélye fennmaradni, ahogy nemsokára látni is fogjuk: mindenki menne vissza nemsokára Egyiptomba.

A szabadság nem intézményekben él túl, hanem emberi szívekben vagy sehol, mondja Sacks a neves amerikai bírót és jogfilozófust, Learned Handet idézve.

Jó szombatot!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek