Örökjáradék: Az ortodoxok követelése reménytelen, mert jogtalan

2021. Április 29. / 08:17


Örökjáradék: Az ortodoxok követelése reménytelen, mert jogtalan

Nemzetközi és hazai figyelmet kapott az örökjáradék újraosztása ügyében a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), hiszen – a magyar zsidóság történetében példátlan módon – külföldi bíróságon támadta meg az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) Közép-Kelet Európa legnagyobb zsidó szervezetét. Mivel a lépés több mint barátságtalan, érdemes tisztázni, hogy a Köves Slomó által vezetett  EMIH és a Deutsch Róbert által irányított MAOIH milyen tényeket hallgat el a nyilvánosság elől.

Az örökjáradék miért örök és miért jár?
A rendszerváltás után az állam a magyarországi történelmi egyházakat kárpótolta a jogtalanul elvett közösségi ingatlanaik után. Az egyházaknak 1998. június 30-ig kellett eldönteniük, hogy egykori ingatlanjaik közül melyeket kérik vissza és melyek után kérnek ingatlanjáradékot. Ezt az alapot azért nevezték el örökjáradéknak, mert az egyházak a járadék fejében voltaképpen örökre lemondtak azokról az ingatlanjaikról, amelyeket az állam használatában hagytak. 

Miért a Mazsihisz kapta az örökjáradékot 1998-ban?
Mert az említett 1998. június 30-i határidőre a Mazsihisz jelezte az állam felé, hogy mely ingatlanok után kér örökjáradékot. Az első Orbán-kormány és a Mazsihisz 1998. október 1-én kötött megállapodást az örökjáradékról a többi történelmi egyházzal kötött megállapodással megegyező tartalommal. 

Annak idején miért maradt ki ebből az EMIH?
Mert 1998-ban – vagyis a törvényi határidő jogvesztő lejártakor – az EMIH még nem is létezett. Az EMIH csak 2004-ben jött létre. 

Mit tett korábban az EMIH, hogy örökjáradékot szerezzen?
Köves Slomóék az EMIH megalakulása után az Alkotmánybíróságon támadták meg az első Orbán-kormány és a Mazsihisz között létrejött megállapodást közzétevő kormányhatározatot. Azzal érveltek, hogy a kormányhatározat „alkotmányellenessé vált” az EMIH 2004-es megalakulásával, és így sérti a vallás  szabad gyakorlásához   fűződő  jogot,  az  állam   és   az   egyház elválasztásának  elvét,  továbbá  a diszkrimináció tilalmát. Az Alkotmánybíróság 2008-ban hozott döntése szerint az EMIH indítványai nem voltak megalapozottak. 

Mi indokolta a zsidó felekezetek közötti megállapodást 2012-ben?
Az örökjáradékról szóló 1998-as megállapodás után jelentős változás történt azáltal, hogy a 2012-es egyházi törvény a Mazsihiszen kívül még két másik elismert zsidó felekezetet (EMIH, MAOIH) is felsorolt. A Mazsihisz ezt követően – engedményezési megállapodás keretében – a járadék mintegy 15-15 %-áról lemondott a MAOIH és az EMIH javára.  Az engedményezési megállapodásban – amelyet mindhárom zsidó felekezet aláírt – kikötötték a magyar jog kizárólagos használatát. A 2012-es megállapodást a magyar kormány ellenjegyezte, majd kormányhatározat formájában rögzítette. Az engedményezett összeget azóta a kormány közvetlenül utalja az EMIH-nek és a MAOIH-nak. 

Miben állapodott meg a Mazsihisz, az EMIH és a MAOIH?
A 2012-es megállapodás értelmében az örökjáradék összegét a Mazsihisz engedményezi az egyenrangú felekezetként felsorolt többi zsidó felekezet részére. Ennek alapján a zsidó vallási közösségek részére járó támogatási forrásokból a MAOIH-nak 190 millió forint, az EMIH-nek pedig 150 millió forint járadékot fizetnek ki. A megállapodás szerint az EMIH az első öt évben évente 10 %-kal magasabb összegre volt jogosult. Az inflációkkal korrigáltan ma a MAOIH mintegy 220 millió forintot, az EMIH mintegy 280 millió forintot kap a járadékból.  

Az EMIH támogatta a 2012-es megállapodást?
Igen. A magyarországi zsidó vallási közösségek között a zsidó örökjáradékok kifizetésének rendjéről létrejött megállapodást az EMIH is aláírta 2012-ben. A kormány aláírásával és kormányhatározatként történő kihirdetésével tehát az nem egyszerűen egy polgári szerződést jelent, hanem annak a kormány általi, egyedi jogi aktusban való megerősítését. 

De akkor miért fordult az EMIH izraeli vallási bírósághoz?
Egy szóval válaszolva: pénzért. Bővebben: azért, hogy a Mazsihisztól forrásokat vegyenek el és ezzel padlóra küldjék a magyar neológ zsidóságot. 

Miért fontos a Mazsihisznek az örökjáradék?
Nem csak a Mazsihisznek fontos, hanem a sok tízezer magyar zsidónak, akikért a neológia dolgozik. Az örökjáradék a Mazsihisz éves forrásainak mintegy 33 százalékát teszi ki. 

Mire költi ezt a forrást a Mazsihisz?
Az örökjáradék felosztását évente a MAZSIHISZ legfőbb szerve, a közgyűlés hagyja jóvá. 90-95 százalékát elsősorban a hitéleti feladatokra fordítjuk: a budapesti zsinagógák működtetésére; a vidéki hitközségek hitéletére és vallási célú ingatlanjainak felújítására; szociális segélyezésre; kóser étkezés biztosítására (Budapesten és Debrecenben); zsinagógáink és intézményeink biztonságának növelésére; ifjúsági csoportunkra; közösségi szolgálatunkra; kutatóintézetünkre; a Mazsihisz kiírt pályázatokra.   Másodsorban az államtól átvállalt közfeladataink ellátására fordítjuk a magasabb szolgáltatási színvonal érdekében az alábbi intézményekben: a budapesti Szeretetkórházban;  az újpesti és szegedi idősotthonban, az ország egyetlen zsidó fogyatékosokat ellátó otthonában; idősek klubjaiban; az óvodában, bölcsődében; az általános és középiskolában; a rabbiképzőben. A járadékból jut forrás az állami általános iskolákban a Mazsihisz által ellátott hittanoktatásra országszerte, ebből jut pénz a zsidó temetőkre is. Az elmúlt években jelentős összeget fordítottunk hittankönyv kiadásra, az új Tórafordítás első könyvére, gyermekeknek és fiataloknak szánt hitéleti programokra és a zsinagógai Talmud-Tóra oktatásra.  Számos esetben a járadék biztosítja pályázataink önrészét. Az örökjáradék 5-10 százaléka megy el szervezetirányítási feladatokra, ami nemzetközi szinten is vállalható.

Mit gondol a Mazsihisz az izraeli vallási bíróságokról?
A Mazsihisz magyar zsidó felekezetként természetesen tiszteletben tartja az izraeli zsidó vallási bíróságok tevékenységét és küldetését. Ám a magyar jogrend szerint egy magyar kormányhatározatról külföldi vallási bíróságok nem illetékesek dönteni, továbbá a jeruzsálemi vallási bíróság sem illetékes a diaszpórai zsidóság szervezetei felett. Ez a kiterjesztett autoritás a judaizmus gyakorlatától idegen. 

Mit mond a magyar kormány?
Az EMIH és a MAOIH nem csak a Mazsihiszt, hanem a magyar államot is „perbe” hívta az izraeli vallási bíróság előtt. Arra a kérdésre, hogy mennyire tartják jogilag megalapozottnak egy jeruzsálemi vallási bíróság majdani döntését a kormány és egy zsidó szervezet között, Gulyás Gergely miniszter egy sajtótájékoztatón azt válaszolta: „az ítéletek elismerésére vonatkozó nemzetközi szabályok pedig ismertek, a kormány azoknak megfelelően fog eljárni”.  

Miért ragaszkodik a Mazsihisz a felosztás arányaihoz?
Mert a puszta számok is azt támasztják alá, hogy az örökjáradékból nagyobb részesedés jár a Mazsihisznek. Magyarországon arányaiban jóval több neológ zsidó él, mint ortodox. Az egyházaknak adható 1 %-os felajánlások is ezt tükrözik: 2020-ban a Mazsihisz számára 12 030 fő ajánlotta fel adója 1 százalékát,  az EMIH-nek csupán 2665 fő, míg a MAOIH-t mindössze 340-en támogatták. Ezek a számok egyértelműen mutatják a szervezetek súlyát, társadalmi támogatottságukat. A járadék megkurtítása a közösséget szolgáló intézmények és a zsinagógák működésének ellehetetlenülését jelentené. A magyar kormánynak pedig ilyen célja nincs és nem is lehet.

Az ortodoxok miért külföldön kértek segítséget, nem tisztelik a magyar jogot?
Az EMIH és a MAOIH azért keres „jogorvoslatot” izraeli vallási bíróságon, mert ettől két dolgot remél: anyagi hasznot és a Mazsihisz ellehetetlenítését. A magyar jog szerint követelésük reménytelen, mert jogtalan.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek