Neumann Ede életútját kutatta – Szekeres Dorina, az OR-ZSE hallgatója harmadik helyezést ért el a Mazsihisz pályázatán

Szekeres Dorina, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem közösségszervező szakos hallgatója harmadik helyezést ért el az OR-ZSE, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Goldziher Intézet egyetemi és főiskolai hallgatók számára kiírt tudományos pályázatán. Munkájában a hazai neológ rabbiképzés első végzettjének, Neumann Ede nagykanizsai főrabbinak korai életszakaszát dolgozta fel. Az alábbiakban a pályamunka egy részletét közöljük – a hosszabb részlet a Szombat folyóirat oldalán olvasható. Gratulálunk a szép eredményhez!

Neumann Ede (Fotó: Milev)

Neumann Ede neve a mai világban keveseknek cseng ismerősen, holott jelentős részben az ő törekvéseinek hatását hallhatjuk ma is a fővárosi és a vidéki zsinagógák ajtaján belépve. Az Országos Rabbiképző Intézet első felavatott rabbija jelentős modernizáló lépéseket vitt véghez a 19. század második felében tartó magyarosodási mozgalom idején, amik feltehetően az állomásáról, Nagykanizsáról terjedtek tovább az ország vidéki hitközségeibe. Neumann Ede nagykanizsai főrabbi meghatározó személyisége volt nemcsak a nagykanizsai zsidó közösségnek, hanem a Dunántúli Rabbiegyesület összehívásának és az Országos Rabbiegyesület létrejöttének is.

Óbudától Nagykanizsáig

Neumann Ede 1859. október 26-án, Óbudán született istenfélő szülők gyermekeként, és bizonyos források alapján már ötéves korában eredeti nyelven olvasta a Szentírást. Feltehetően édesanyja vallási neveltetése prediszponálta életútjára, aki fiatalkora óta lelkészi hivatásra szerette volna terelni. Ezt a fiatal rabbi kitartása és kiemelkedő adottságai mentén könnyedén meg tudta valósítani. Sikerességében szerepet játszhatott Kayserling Emma kisasszonnyal kötött házassága is, aki családból hozott mintái és értékei mentén kiváló partnere tudott lenni mind munkásságában, mind magánéletében.

Neumann Ede a Budapesti Evangélikus Főgimnázium tanulójaként 1876-ban tett érettségi vizsgát, miközben egy szentéletű talmud-tudós adta át részére a Héber Biblia és a Talmud rejtelmeit. 1877-ben kezdte meg tanulmányait a boroszlói rabbiképző mintájára frissen alakult Országos Rabbiképző Intézetben, ahonnan 1883-ban az ország első felavatott rabbijaként került ki, majd ezzel párhuzamosan a Budapesti Tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1883-ban foglalta el a nagykanizsai rabbiszéket, ahol nagy reményekkel fogadták, és Lőw Lipót rabbi előzetes felvezetése után újra magyar szavakkal töltötte meg a zsinagóga terét. A homíliákon felül megkezdte az anyakönyvek, jegyzőkönyvek vezetésének magyarosítását is.

Talmid-cháchám és egyszeri orientalista

Neumann Ede doktori disszertációjával felkeltette az érdeklődést tudományos körökben. A  címet viselő értekezés 1881-ben jelent meg egy 132 oldalas kiadvány formájában, amiben a szerző a könyves vallások (arabul: ) motívumait összehasonlítva elemzi a bibliai József-legenda átalakulását a muszlim valláskultúrában. A kötetet Szász Károly tisztviselő javaslatára Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter költségén nyomtatták a Magyar Királyi Egyetem könyvnyomdájában.

Neumann Ede meggyőződése volt, hogy József története nem írás útján, hanem orális tradíció formájában maradt fent az arab világban. (Feltehetően ebben igaza lehetett, miután Mohamed íráskészsége az iszlámhívők körében erősen vitatott.) Mohamed próféta idején több zsidó törzs is élt az Arábiai félszigeten, Medina környékén. Ezek a törzsek arabul beszéltek, és teljesen magukra vették az arab kultúrát, de ősi vallásuktól nem tértek el, és jól ismerték szóbeli hagyományaikat. Így szerezhetett tudomást a próféta a zsidók elbeszéléséből József mondájáról, amit azonban – a fiatal rabbi szerint – Mohamed erősen átköltve, meseszerűvé téve adott tovább a pogány arabok számára. (Ennek valódi oka inkább az lehetett, hogy az orális tradíció útja megfoghatatlan mivoltából fakadóan nehezen nyomon követhető.) Számos bibliai eredetű történet így markánsan átváltozott a zsidó kultúrában ismerthez képest. Neumann Ede tézise kifejezetten a József-monda életútját és változását igyekezett bemutatni.

A teljes részlet a Szombat oldalán olvasható.