Ma van Teller Ede halálozási évfordulója

2020. Szeptember 09. / 14:36


Ma van Teller Ede halálozási évfordulója

Tizenhét évvel ezelőtt ezen a napon, 2003. szeptember 9-én hunyt el Teller Ede magyar zsidó származású atomfizikus, akit világszerte a „hidrogénbomba atyjának" neveznek. A tudós 1936-ban, 28 évesen hagyta el Magyarországot, és szülőhazájába csak több mint fél évszázaddal később, 1990-ben látogatott vissza. Az Egyesült Államokban halt meg 95 éves korában.


Apja, Teller Miksa jónevű ügyvéd volt a fővárosban, édesanyja, Deutsch Ilona művelt asszony, jól zongorázott, jobban beszélt németül, mint magyarul,s tudott franciául, spanyolul, olaszul is. Teller Ede azt vallotta magáról, hogy ötéves kora körül egyetlen dologban volt otthonos: a számokban. Elemi iskolai osztályait magániskolában végezte, majd a Trefort utcai Mintagimnáziumba járt. A német és magyar nyelv mellé nevelőnőjétől hamar megtanulta az angolt. 

1925-ben beiratkozott a műegyetemre. Bár a matematika érdekelte, apja kívánságának megfelelően a vegyész szakon tanult, hasonlóan a néhány évvel idősebb Wigner Jenőhöz és Neumann Jánoshoz. A gondos apa ekkor mutatta be nekik és Szilárd Leónak. Miután 1926. január 2-án engedélyt kapott rá, elhagyta az országot abban a hitben, hogy Németország mentesebb lesz az antiszemitizmustól, mint a Horthy-korszak Magyarországa a numerus clausus törvényét követően.

Németországban 1930-ban doktorált fizikából (a molekuláris hidrogénionról írta értekezését), és ezután Göttingenben kapott kutatói állást. Adolf Hitler uralomra jutása után, 1934-ben elhagyta Németországot a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével. Egy szintén politikai menekült orosz fizikus, George Gamow, a George Washington Egyetem professzora meghívta maga mellé társprofesszornak. Teller 1935 augusztusában érkezett Washingtonba. Gamow és ő fogalmazták meg a Gamow-Teller tételt, amely a szubatomi részecskék tulajdonságait írja le a radioaktív bomlás során. Vizsgálták az asztrofizika atomi folyamatait is. 1937-ben közös dolgozatban írtak arról, hogy a Nap energiatermelése atommagfúzión alapszik. Ez a munka mutatja, hogy Teller már ekkor elkezdett foglalkozni a magfúzió elméleti kérdéseivel.

Teller egyike volt azoknak, akik azonnal felismerték annak veszélyét, hogy német tudósok 1939-ben felfedezték az atommaghasadást. Az emiatti félelmet erősítette, hogy a német nukleáris programot maga Heisenberg vezette. Teller Szilárd Leóval és Wigner Jenővel együtt részese volt annak az akciónak, amelyben Albert Einsteint rávették egy Roosevelt elnöknek szóló figyelmeztető levél írására. Teller így 1941-ben bekapcsolódott az amerikai Manhattan-tervbe, amelynek célja az atombomba előállítása volt. Chicagóban, majd Berkeley-ben dolgozott, de hamar a Los Alamos-i laboratóriumba került, ahol Oppenheimer vezetésével készítették az első atombombát. 

1945-ben tagja, 1947-től elnöke volt a Reaktorbiztonsági Bizottságnak. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását, és sikerült leállíttatnia az USA-ban az olyan grafitos reaktorok  működtetését, mint amilyen például később a csernobili erőmű lett. (Csernobilban többek között a Teller-effektus vezetett a katasztrófához.) Részt vett az inherensen biztonságos (,,bolondbiztos") TRIGA-reaktorok kifejlesztésében.

1962-ben John F. Kennedy amerikai elnöktől átvehette az Enrico Fermi-díjat a kémia és a fizika terén elért eredményei, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerepe és a nemzetbiztonság erősítése terén végzett munkájának elismeréseként. 1994-ben Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet. 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést.

FORRÁS: ZSIDÓMAGYAROK.BLOG.HU


mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Online megemlékezés a hallei támadás áldozataira
Zsidó ünnepek
Miért „ülünk” a szukában?
2020. Szeptember 28. / 20:44

Miért „ülünk” a szukában?

Kommentek