Ma van Szergej Eisenstein halálának évfordulója

Mindössze 50 éves korában ezen a napon, 1948. február 11-én halt meg Szergej Mihajlovics Eisenstein zsidó származású orosz-szovjet filmrendező, akinek a munkássága óriási hatást gyakorolt a világ filmművészetére. 

Az 1898-ban született Szergej Mihajlovics Eisenstein édesapja nem más volt, mint a lett főváros, Riga világhírű szecessziós épületeinek megálmodója, Mihail Oszipovics Eisenstein építészmérnök, műépítész. Igaz, az apa még Mojse Aisensteinként látta meg a napvilágot, és a ma Ukrajnához tartozó Bila Cerkvából, egy zsidó kereskedőcsalád gyermekeként került a Szovjetunióhoz csatolt Lettországba.

Egy jelenet a Patyomkin páncélos című filmből

Miképpen az apja az építészetben, Szergej Mihajlovics Eisenstein is az új utakat, az új kifejezési formákat kereste a maga hivatásában. Ennek köszönhetően forradalmian új szemléletmódja révén ugyanolyan óriási jelentőségű, úttörő munkát végzett a filmművészetben, mint a világ másik felén a nála egy generációval idősebb David Wark Griffith – kettejük munkássága nélkül a filmművészet, a dramaturgia szolgálatába állított vágástechnika ma nem olyan volna, mint amilyennek ismerjük. 

Eisenstein a kora technikai fejlettségi szintjének megfelelően még némafilmekkel kezdte pályafutását, s korai filmjei közül az 1925-26-ban forgatott Patyomkin páncélos című alkotással szerzett világhírnevet magának. A film sikere évtizedeken át töretlen volt, olyannyira, hogy az 1958-ban összeállított, ma már filmtörténeti jelentőséggel bíró Brüsszeli tizenkettő című listán (amely az addig alkotott filmek legjobbjaiból választott ki tizenkettőt) a Patyomkin páncélos került az első helyre. 

A cár és az árnyéka (Egy képkocka a Rettegett Ivánból)

Eisenstein utolsó műve a Rettegett Iván volt, a rendező ugyanis – mindössze 50 éves korában – szívrohamban meghalt. A több részesre tervezett Rettegett Iván – a Patyomkin páncéloshoz hasonlóan – óriási hatást gyakorolt a következő filmes nemzedékekre, hiszen Eisenstein ebben a műben azt mutatta be, hogy az emberi alakok árnyékának szimbolikus jellegű felnagyításával, azaz a fény és az árnyék játékával miképpen érhető el lélegzetelállítóan drámai hatás. 

(Címlapkép:  a 28 éves Eisenstein 1926-ban, a Patyomkin páncélos forgatásának idején)