Ma van Baruch Spinoza halálozási évfordulója

2021. Február 21. / 16:28


Ma van Baruch Spinoza halálozási évfordulója

Mindössze 45 éves korában ezen a napon, 1677. február 21-én halt meg Baruch (Benedictus) Spinoza, a modern európai filozófia egyik legjelentősebb alakja. A Teológia-politikai Traktátus című művét a megjelenése után nem sokkal egész Európában betiltották, ennek ellenére az újkori zsidó filozófusok közül világszerte ő a legismertebb, legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodó.  


Atyja Portugáliából menekült Hollandiába, ahol az ottani szefárdi közösség tagjaként sikeres, jó nevű kereskedő volt 1654-ben bekövetkezett haláláig. Spinoza kiemelkedő tanuló volt a spanyol-portugál közösség iskolájában, ahol a legnevesebb mesterek, pl. Saul Lévi Morteira foglalkoztak vele. 

Életének ismerői között általános vélemény, hogy vallástalan, de mondhatjuk úgy is, hogy vallás ellenes nézeteinek háttere, illetve serkentője latin tanulmányaiban keresendő, amelyeket egy szabadgondolkodású, volt jezsuita irányításával folytatott. Újabb kutatások azonban rámutatnak, hogy eretnek nézetei sokkal inkább az amszterdami zsidó közösségen belül akkoriban oly gyakori, vallást bíráló, kritizáló viták termékei. 

1656 elején Spinoza kapcsolatba került két, Spanyolországból származó, eretneknek tartott gondolkodóval, akik teljesen a maguk irányába fordították a fiatal filozófus érdeklődését. Az említettek egyikét nézeteinek visszavonására kényszerítették, de Spinozát néhány nappal később, július 27-én kiközösítették. A kiközösítésről szóló rabbinikus közleményt Spinoza korábbi mestere, legnagyobb hatású tanítója, Saul Lévi Morteira is aláírta. 

Spinozát tehát mintegy kiátkozták, a zsidó vallásos közösséghez, és Izrael népéhez fűződő kötelékeit elvágták, megsemmisítették. A zsidó közösség valamennyi tagjának megtiltották, hogy bármiféle kapcsolatot tartsanak vele.

Kiközösítése után a Leideni Egyetemen folytatta tanulmányait. Ugyanakkor gyakran megfordult Amszterdamban, ahol sokszor látták Pradoval, a kiközösítéséhez vezető beszélgetések egyik főszereplőjével. A spanyol inkvizíció kémeinek Madridba küldött jelentése szerint „kétségbe vonják a mózesi törvényeket és a lélek halhatatlanságát. Azt is vallják, hogy Isten csak a filozófia szintjén létezik”.

A hollandiai zsidóság egyre fokozódó ellenérzése arra késztette Spinozát, hogy védekező, magyarázkodó írásművet alkosson spanyol nyelven. Ez a mű elveszett, de minden bizonnyal későbbi könyve, a „Teológiai-politikai Traktátus” alapszövege volt, ami egyfajta Biblia-kritikát tartalmazott. 1660 táján Spinoza elhagyta Amszterdamot, nevét Benedictus-ra (a Baruch latin megfelelőjére) változtatta. Társaságát főleg liberális protestánsok alkották. Rijnsburgban telepedett le, ahol optikai lencsék csiszolásával kereste kenyerét. 

1670-ben Hágába költözött, és ott élt haláláig. 1663-ban latin nyelven megírta „René Descaretes filozófiájának alapelvei” című művét, az egyetlent, amit aláírásával hitelesített.

1670-ben adták közre a „Teológia-politikai Traktátus”-t, amelyen nem tüntette fel a nevét. Ez a racionalisztikus támadás a létező vallás ellen óriási feltűnést és felháborodást keltett. Európában mindenhol betiltották, azonban hamis címoldallal, hamis adatokkal több helyen árusították. Spinoza elérte hírhedtségének csúcsát, és végeredményben azzal vádolták, hogy ateista. Hogy elejét vegye a további támadásoknak, felfüggesztette a mű holland nyelvű kiadását. 1671-ben egy terjedelmes levelet küldött a hollandiai zsidóság vezetőjének, amelyben védekezett az ateizmus és a vallástalanság vádja ellen.

Hírnevének tudható, hogy 1673-ban felajánlották neki a Heidelbergi Egyetem filozófia tanszékét, és megígérték, hogy teljes szabadságot kap a filozófia művelésére, oktatására – feltéve, ha a bevett vallást nem támadja. Spinoza visszautasította a megtisztelő ajánlatot, kijelentve, hogy előnyben részesíti a csendes, visszavonult életmódot, amely kedvez a filozófiai kutatásnak, és nem kíván tanítani.

Hollandia 1672-ben történt francia inváziója után Spinozát magához kérette a francia parancsnok, Condé herceg, aki felajánlotta, hogy ha Spinoza egy művét XIV. Lajosnak ajánlja, akkor megítélnek neki egy tisztességes nyugdíjat. Spinoza visszautasította az ajánlatot. Ennek ellenére, mikor visszaérkezett Hágába, francia ügynöknek tartották.

1674-ben befejezte fő művét, az Etikát. A következő évben megpróbálta kiadni, de a teológusok (nem a zsidóság vallási képviselői!) megakadályozták a mű megjelenését azzal az indoklással, hogy „kétségbe vonja Isten létezését.”

Hátralévő éveit visszavonultságban töltötte; írt és filozofált Leibnitz-cel és másokkal, de nincs nyoma annak, hogy megpróbált volna követőket szerezni radikális nézeteinek. Úgy élte le életét, hogy nem tartozott egyetlen szektához, vallási közösséghez, vagy egyházhoz sem.

Fiatalon, negyvenöt éves korában, tüdőbajban halt meg. Halála után kiadták szinte minden művét, az Etikát is. Érdekességként említjük, hogy egy héber nyelvtant is írt, ami szintén megjelent. 

Colette Sirat, a középkori zsidó filozófia nagy ismerője, tudósa mondotta: „Mindaddig, amíg egy filozófia – mint például a Maimonidész által elfogadott arisztotelészi filozófia – a tradicionális szövegekre hivatkozott, és azokban kereste önigazolását, azt mondhatjuk: zsidó filozófiáról van szó. Igaz, hogy Spinoza, akinek filozófiája kétségkívül az egyik legeredetibb mindazok között, amelyet zsidók valaha is létrehoztak, zsidó filozófus volt, de filozófiája nem zsidó filozófia, még ha forrásai a hagyományban gyökereznek is, mert ő ezt a hagyományt elvetette, s mint Etikájában kifejti, nem akarta rendszere részévé tenni”.

(Borsányi-Schmidt Ferenc, az OR-ZSE Egyetemi Könyvtár volt főigazgatójának írása. Emléke legyen áldott!)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Meghalt Reb Gedalja Spitzer az Egyesült Államokban
Megemlékezések
A Nemzeti dal – héber nyelven
2021. Március 15. / 11:30

A Nemzeti dal – héber nyelven

Kommentek