Ma 70 éves Fischer Iván: boldog születésnapot, Maestro!

Ma töltötte be hetvenedik életévét a világhírű karmester, Fischer Iván, aki a Kocsis Zoltánnal együtt alapított Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatói poziciója mellett az amszterdami Concertgebouworkest tiszteletbeli vendégkarmestere és a Konzerthausorchester Berlin tiszteletbeli karmestere. Munkásságában mély nyomot hagyott a kelet-európai zsidó kultúra.

A bevezetőben említett három zenekar ma közösen ünnepli a Maestro születésnapját:  este fél 9-től a honlapjaikon egyszerre közvetítik azt a közösen szerkesztett összeállítást, amelyben Fischer Iván által írt, vezényelt vagy rendezett darabokat, emlékezetesebb koncerteket idéznek fel. Az ingyenesen elérhető, mintegy másfél órás koncertfilmben helyet kaptak részletek például Beethoven 8. vagy Mahler 1. szimfóniájából, illetve a Figaro házassága és a Falstaff című szcenírozott operákból is. A felvételek között ismert tisztelők, barátok mondják el köszöntőiket. 

„A dédapám még jiddisül beszélt, vegyesboltja volt Alsó-Kubinban. Nagyapám Bécsbe költözött, nem tartotta már a vallási előírásokat, vasúti mérnök lett, és nagyanyámmal mindig németül beszéltek. Apám és testvérei már magyarul nevelkedtek, bár szépen megtanultak németül is. Jiddisül viszont már egy szót se beszéltek. A jiddis a szegényebb, vidéki zsidóság nyelve maradt. Szegedi nagynéném, Eszti néni néha feljött Pestre, ő tartotta a vallást, a kóser konyhát és tudott jiddisül. Eszti néni a híres szegedi rabbi és botanikus tudós Lőw Immanuel lánya volt, az egyetlen vallásos nagynéni. Sokat csóválta a fejét, hogy mi mennyire elfajzottunk” – nyilatkozta hat éve a Szombatnak a hetvenedik születésnapját ma ünneplő művész. 

Fischer Iván (Fotók: Budapesti Fesztiválzenekar/Facebook)

Fischer Iván 1951-ben született Budapesten. Előbb zongorázni és hegedülni tanult, később cselló- és zeneszerzés-tanulmányokat folytatott. Hans Swarowsky híres bécsi karmester-osztályában szerzett diplomát, majd két évig Nikolaus Harnoncourt asszisztenseként dolgozott. Nemzetközi karrierje a Rupert Foundation 1976-os londoni karmesterversenyének megnyerésével indult. 

Jelentős nemzetközi sikerei után 1983-ban visszatért Magyarországra, ahol megalapítása óta a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. Emellett ellátja a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar vezető karmesteri munkáját is. A BFZ és Fischer Iván közötti, ma már világhírű partneri kapcsolat a komolyzene utóbbi évtizedeinek egyik legnagyobb sikertörténete.

Fischer számos új koncertformát talált ki és honosított meg. Több fesztivál alapítása fűződik a nevéhez, így a kilencvenes évek nyári barokk zenei fesztiválja és a 2005-ben elindított Budapesti Mahler Ünnep, amely lehetőséget nyújt új művek rendelésére és bemutatására is.

Vendégkarmesterként Fischer Iván a legrangosabb zenekarokkal dolgozik. Több mint tíz alkalommal vezényelte a Berlini Filharmonikusokat, évente két hetet tölt a Concertgebouw Zenekarral. Az Egyesült Államokban rendszeresen dolgozik a New York-i Filharmonikusokkal és a Clevelandi Zenekarral. Számos korábbi operaházi fellépés után (Bécs, Párizs, London stb.) viszonylag ritkábban van alkalma operaprodukciók irányítására, de ezeket mindig jelentős nemzetközi figyelem kíséri. Párizsi Varázsfuvolája gyakran látható a Mezzo tévécsatornán, a Glyndebourne-ben 2006-ban általa vezényelt Così fan tutte pedig DVD-n is nagy siker. A Fesztiválzenekarral készített lemezeit számos nemzetközi díjjal – Gramophone-díj, Grammy-jelölés – jutalmazták. Fischer Iván alapítója a Magyar Mahler Társaságnak és patrónusa a Brit Kodály Akadémiának. 

A zsidóság, a zsidó kultúra mély nyomot hagyott munkásságában. Az elpusztított kelet-európai zsidóság nyelvének szerelmeseként számos jiddis verset zenésített meg. Fischer Ivánt évtizedeken át foglalkoztatta az 1883-as tiszaeszlári vérvád története us, olyannyira, hogy A Vörös Tehén címmel operát írt az eset kapcsán Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regénye alapján. Az opera fő témája nem maga a büntetőeljárás, hanem (Krúdy szavával) az a lékektani rejtély, hogy a vádlók miképpen állították maguk mellé a per egyik koronatanúját, a gyermekkorú Scharf Móricot.

Fischer Ivánt Göncz Árpád akkori államfő a Magyar Köztársaság elnökének Arany Emlékérmével tüntette ki, a Davosi Világgazdasági Fórumtól pedig megkapta a Kristály-díjat. A francia állam „Chevalier des Arts et des Lettres” címmel, a magyar állam Kossuth-díjjal, Budapest pedig díszpolgári címmel ismerte el.

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak, kívánjuk, hogy még évtizedeken át, az emberi kor legvégső határáig maradjon körünkben és még sokszor részesítsen minket abban a titokzatos csodában, amit úgy hívnak: katartikus művészet.