E napon született Benjamin Disraeli, Anglia egyetlen zsidó kormányfője

A szefárd zsidó családban született Benjamin Disraeli 1868-ban csak mintegy 10 hónapon át vezette a brit birodalom kormányát, ám e rövid idő alatt is történelmet írt: máig ő az egyetlen zsidó származású brit miniszterelnök. A regényíró-politikus másodjára 1874-ben tért vissza a kormány élére, ahol 1880-ig szolgált, megerősítve a brit birodalom világpolitikai befolyását.

Benjamin Disraeli (1804. december 21. – 1881. április 19.) szefárd felmenői a mai Spanyolországból menekültek el, később Velencében telepedtek le. A család innen települt át Angliába a XVIII. század közepén, hogy alig száz év múlva a család már egy miniszterelnököt neveljen ki a brit világbirodalomban. Évszázadokon át megtartották ősi hitüket, ám Disraeli édesapja, Isaac D' Israeli a korszak asszimilációs hatására keresztény hitre tért, amivel nem volt egyedül. (A XIX. században több ismert zsidó személyiség családja elhagyta a hitét: többek között Sarah Bernhardt francia színésznő, Heinrich Heine német költő, Joachim József magyar–német hegedűművész, Karl Marx apja és Felix Mendelssohn Bartholdy zeneszerző családja is.)

Benjamin Disraeli büszke volt családi gyökereire, élénken foglalkoztatta a zsidóság története, és életrajzírója szerint a politikus az identitását tekintve zsidó maradt. Regényíróként szenvedélyesen foglalkoztatta a közélet, s korán bekapcsolódott kora politikai életébe, jelentős szerepet játszott az országot ma is irányító konzervatív párt 1834-es megalapításában. Igazi konzervatív volt, aki a korabeli kozervativizmus legfőbb elemeit és eszményeit tekintette a kormányzás alapjának: a korona, az egyház és a főnemesség szoros együttműködését a birodalom irányításában.

A kormánynak először 1852-ben, majd 1858-ban lett tagja, majd az 1860-as években komoly szerepet játszott abban a választójogi reformban, amely kiszélesítette a választójogot. Először 1868-ban jutott kormányra, ám ekkor csak mintegy 10 hónapot töltött hivatalában. 

Második ciklusa 1874-től 1880-ig tartott, és ez a korszak rendkívül erőssé tette a brit gyarmatbirodalmat. Nevéhez fűződik  a szuezi csatorna részvényeinek megvásárlása, s ezzel a brit befolyás megerősítése e csúcsfontosságú kereskedelmi központban. Miniszterelnökként meg tudott egyezni a török szultánnal is:  közreműködésével a szultán Ciprus szigetét átengedjte  Angliának, így a birodalom Kis-Ázsiában is befolyást szerzett. 

Magyar vonatkozású elem a tevékenységében, hogy Benjamin Disraeli részt vett a az 1878-as berlini kongresszuson, ahol ő javasolta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szállja meg Boszniát az orosz befolyás gyöngítése céljából. 

Disraeli a berlini kongresszus után állt tekintélyének és népszerűségének a tetőpontján, hazájában ünnepélyesen fogadták, és London városa díszpolgárrá választotta. Népszerűségében bízva 1880 márciusban feloszlatta a parlamentet, hogy új választást érjen el, ám a konzervatív párt a választást elvesztette. Disraeli a politikától visszavonulva az irodalomnak szentelte magát, ám nem sok idő adatott neki: 1881-ben elhunyt.