Ady Endre zsidós élete

2019. Január 29. / 15:02


Ady Endre zsidós élete

Szerző: Kácsor Zsolt

Éppen ma száz éve annak, hogy a nemzet halottjaként a Nemzeti Múzeumban nyilvánosan fölravatalozták, majd sok ezres tömeg jelenlétében örök nyugalomra helyezték Ady Endre költőt, újságírót. Habár testét a földbe tették, a szellemét azóta sem sikerült eltemetni.


Milyen volt  Ady Endre szellemisége? Egyszerre ősmagyar és kozmopolita, nemzeti és liberális, konzervatív és progresszív, kálvinista és istentagadó, vidékies és nagyvárosi, egyszerre népi és urbánus, demokrata és radikális. Ady Endre társadalomképét és világnézetét egyszerre formálta a magyar ugar tunyasága és a zsidó műveltség, intellektuális széleslátókörűség és internacionalizmus. 

„Én az én életemben, sorsomban, maholnap elnémulásomban az én kihalt fajtámnak a példáját sejtem, érzem. A zoon politikonnak én nemcsak társas lényi, de politikus-magyar igazolása vagyok. Valószínű, hogy a halálos ágyamon is csak egy magyar vezércikk erejéig fogok belelátni a nagy Titokba. De a vezércikkemet akkor is meg fogom írni, ha csak meg tudom írni. Úgy látszik, hogy a magyar embernek még az sem adatott, hogy a fájdalmai csupán magáért fájjanak. De az igaz ugye, hogy közénk, senkik, még egyformákban is százfélék közé, elvegyült egy millió zsidó? Hogy e zsidók megcsinálták nekünk Budapestet s mindazt, ami talán – talán? biztosan – nincs is, de európaias és távolról mutatós? Segítségünkre jöttek nekünk, akik már nem vagyunk, azok, akik, mint nép, szintén nincsenek.” (Korrobori, 1917.)

Az idézet Ady Endrétől származik, aki olyannyira sokat tanult és kapott  a magyar zsidós polgárságtól, hogy ki kell mondani: nélküle nem az lett volna, ami. A szellemileg szűknek érzett Debrecenből a „zsidós” Nagyváradra kerülve, fiatal újságíróként csöppent bele a magyar zsidó középosztály világába, amely elvarázsolta tudásával, tájékozottságával, nyitottságával és progresszivitásával. 

Egész életében hálás volt a zsidóknak, hiszen közülük kerültek ki anyagi és szellemi mecénásai, barátai, és első értő olvasói. Hamarabb tudta a zsidó olvasóközönség, hogy mit jelent Ady Endre és az ő modern magyarsága ennek a sokat szenvedett országnak, mint maga a sokat szenvedett magyarság. Az ószövetségi prófétákat idézte meg a költő imbolygó alakja és rekedtes hangja, versei pedig próféciákká lettek. S Ady nem csak betöltötte e prófétai szerepet, de betöltötte a sorsát is: ma száz éve annak, hogy a testét földbe tették, és a magyar nemzet nagy halottja lett belőle, ezerszer elátkozott, magyar messiás. 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Darvas főrabbi: Kívül-belül kiváló
2024. Február 15. / 12:23

Darvas főrabbi: Kívül-belül kiváló