100 éve született Romhányi-Rímhányó József, a Mézga-család és Doktor Bubó zsidó alkotója

2021. Március 08. / 19:50


100 éve született Romhányi-Rímhányó József, a Mézga-család és Doktor Bubó zsidó alkotója

Zenésznek készült és pályája során mindig a zene közelében maradt. Fordította Rossini és Carl Orff operáit, írt maga is operalibrettókat, de elsősorban Mézga Aladár és a két kőkorszaki szaki, Frédi és Béni miatt emlékszünk majd rá, az olyan mesék miatt, amelyeket már gyerekként is imádtunk, de csak felnőttként értettük meg, mennyire jók valójában.

A MACSKAFOGÓ EGÉR
(MŰFORDÍTÁS)

Egy jókora macskát fogott az egérke.
Nagy munka, nem mondom, de mégis megérte.
- Engedj el! - könyörgött a macska riadtan -
Szegény jó szüleim aggódnak miattam. -
És bár a cirmosnak könnye is megeredt,
nem tudta meghatni a kevély egeret.
- Bekaplak! - ugrott rá az egér ordítva...
(eredetiből fordítva.)

A Szamárfül című híres kötet egyik legismertebb állatmeséje kicsit súlytalanabb, felhőtlenebbül szórakoztató verziója Karinthy Frigyes vagy Örkény István groteszk világlátásának, a „minden másképp van” eredetileg kissé tragikus felismerésének: a fejtetőre állt világot bemutató, keserűen éles szemű pesti zsidó humornak: ennek a hagyománynak az örököse az apai ágon szintén zsidó és saját magát egyebek között zsidónak is tekintő Romhányi József is.

Gyerekként brácsán játszott, zeneiskolás volt, rövid élete utolsó húsz évében a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott, a költészetben azonban nem a dallam vagy a ritmus, csakis a rím érdekelte és nem a zeneisége, hanem a váratlansága: hogy hogyan csengenek egybe mulatságosan, groteszkül a lehető legváratlanabb dolgok. A rím rendezte furcsa harmóniába nála a világ képtelen vonásait. Két jellegzetes figurája a különc és a kispolgár, illetve ezek furcsa összekapcsolódásai: Doktor Bubó kedélyes szerencsétlen egyfelől, akárcsak barátja a Csőrmeseter, akárcsak a szintén semmihez sem értő Mekk Elek, vagy Mézga Géza, aki akkor érzi magát a legjobban, ha a fotelben olvashatja az újságot a vasárnapi ebéd után és legmesszebbre tekintő vágya az, hogy elénekelhesse a „jaj, cicát” az Operettszínházban. Másrészt annyira kétbalkezes és kontár, hogy az már szokatlan és eredeti. Ilyenek a hősei és ő is, mi is nagyon szeretjük őket. Nem gondolt túl jókat rólunk, emberekről, állatmeséi is jelzik, hogy mindent összevéve nagy marhákat tartott Bennünket, de ez nagyon jól mulattatta: Néha légy bolond egy kicsikét, tanácsolja a Mézga-család főcímdalában és tudja, hogy megfogadjuk a tanácsát, hogy rajtunk nem fog múlni.

Ezért állt hozzá annyira közel a Flinstone-család története is, hogy lényegében újrateremtette magyarul: a két kőkorszaki szaki, Frédi pedig különösen Mézga Géza kőkorszaki tükörképe és a rajzfilm legfőbb poénforrása természetesen pont az, hogy a kőkorszaktól máig nem változott semmi: a jelen és a régmúlt között fennálló groteszk rímhelyzet.

És persze ott van Mézga Aladár, aki szolidan unja az emberiséget, undok és zseniális és a két dolog összefügg, persze: ő vezeti el Mikrobival párban a magyar rajzfilmet az űrkorszakba a holdraszállás időszakában Geszti Péter hangján.

Ő írta a Ludas Matyi forgatókönyvét, ő írta továbbá a Párizsban szép a nyár című slágert, a magyar slágertörténet egyik legpimaszabb, önmagát is kinevető darabját.

Ő írt minket a magunk kicsinyes, létező szocialista, kőkorszaki, örök szerencsétlenségünkben 62 földi éven keresztül, ez a bölcs, derűs, korpulens rímhányó, aztán legyintett és kiszállt. Maradhatott volna még igazán: 38 éve nincs már velünk és éppen ma 100 éve született.

Címlapkép: Horváth Tamás / MTI

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Hírek, lapszemle
Izraelben tárgyal csütörtökön Orbán Viktor
Megemlékezések
(Majdnem) elfelejtett kántorok
2021. Március 09. / 17:48

(Majdnem) elfelejtett kántorok

Kommentek