Miért esznek az amerikai zsidók kínait karácsonykor?

Az időszámítás Kínában még csak 4710 körül jár, míg a zsidó naptár szerint 5778 van. Amiből az következik, hogy a zsidók több mint ezer éven át nem ehettek kínai kaját Amerikában.

A történet New Yorkban kezdődött, a szegény kelet-európai bevándorló zsidók és olasz, továbbá kínai szomszédaik között a Lower East Side-on, Manhaatanben. A katolikus olaszok vendéglői kulturálisan idegenebbek voltak a zsidók számára, mint a többségükben nem keresztény kínaiak étteremi és már előttünk is áll egy nagy barátság kezdete. A kantoni kínai konyha túlfőzte a zöldségeket és erős édes és savanyú fűszerekkel dolgozott, mint otthon, Kelet-Európában a jiddise mámék, ez pedig örökre megpecsételte a zsidók szerelmét a kínai konyha iránt a népek olvasztótégelyében.

Ráadásul a kínai konyha jól titkolta, hogy nem kóser, mert tejet nem használtak, a tréfli hús meg apró darabokban bújdokolt a zöldségek között, úgyhogy anélkül ehette az ember a mamája előtt, hogy komoly veszélye lett volna a lebukásnak (ettől még, persze, nem helyes tréflit enni). A kínaiak, amikor rájöttek, hogy új piacot találtak, a wonton levest úgy kezdték reklámozni, hogy ez csirkeleves kreplachhal, ilyenek a nagy találkozások.

A kínaiak kínálták fel az egzotikum, a világpolgárság, a menőzés lehetőségét a Lower East Side zsidó lakosainak, a Távol-Kelet ízeit. Ezenkívül, ahogy egy Phili Roth-regényben áll: Igen, az egyetlen nép a földön, akiktől nem félnek a zsidók, a kínaiak”, mert úgy beszélnek angolul, hogy ahhoz képest még a mi apukáink is Lord Chesterfieldnek hatnak és mert számukra mi is a fehér angolszászok közé tartozunk, olyan altípusként, amelyiknek igen nagy az orra. Mindezen túl pedig, a kínaiak többsége nem keresztény, ahogy már fent olvasható volt, ezért nyitva vannak az éttermeik karácsonykor.

Ma már ehetne karácsonykor Amerika zsidó lakossága indiai, koreai, thai kaját is, de a zsidó életnek nagyon fontos része a hagyomány. Ez a szokás karácsonyi zsidó rituálévá vált sok szekuláris ember, család számára, karácsonykor a zsidók kínait esznek, pénteken zsinagógába megyünk, karáécsonykor pedig kínai kajáldába.

A jelenségről szóló Tablet-cikk szerint – és valóban- a zsidók már nem csak a kínaiak szemében nem kívüláálók Amerikában. Az évnek tulajdonképpen csak egy pár napos szakasza van, amikor újra igazi kisebbségiek leszünk, amikor mindenki más szeretetben egyesül és mi kimaradunk belőle, a karácsony. Ilyenkor lemegyünk régi, Lower East Side-I barátainkhoz, a kínaiakhoz, hogy ne felejtsük el, honnan jövünk, hogy a Fáraó rabszolgái voltunk Egyiptomban és szegény, alacsonystátuszú bevándorlók a Lower East Side-on a kínaiakkal és az olaszokkal.