Mai születésnapos: Zsolnai Hédi, a magyar zsidó Edith Piaf

2017. November 29. / 22:50


Mai születésnapos: Zsolnai Hédi, a magyar zsidó Edith Piaf

A magyar-zsidó színész-tanítóbácsi, Lakner Artúr iskolájából jött ki ő is és miután túlélte a holokausztot a legnagyobb magyar sanzonénekes lett belőle, ő tette halhatatlanná a szintén zsidó Ynes Montand-nal közösen a Hulló falevél című, látszólag francia, valójában titkos magyar-zsidó slágert. Kétszer emigrált az 1945 utáni Magyarországról, hosszú, nagy és fájdalmas élete volt.


Zirner Hedviget, akinek a születési neve némelyek szerint nem volt egészen alkalmas arra, hogy az első magyar sanzonénekessé tegye viselőjét, a Lakner bácsi fedezte fel, csakúgy, mint, mondjuk, Ruttkai Évát. A Lakner bácsi kis hibaszázalékkal dolgozott. Szépen induló karrierjét némiképpen hátráltatták a zsidótörvények, amelyek a kamaszkorát tették a maguk módján emlékezetessé és a holokauszt, amelyet túlélt, mert eldöntötte, hogy valahogy túl fogja élni és még szerencséje is volt, amolyan huszadik századi, magyar-zsidó szerencséje. Életben maradt és sanzonokat énekelt a kevéssé légies és finom ötvenes években már. Elbűvölő, fájdalmasan igéző hangja volt, ott volt az a borzongató valami a hangszínében, ami nem enged szabadulnunk az igazi énekesek jelenlététől, amitől azonnal beugranak nekünk, róluk jegyzünk meg slágereket, az ő hangjuk szólal meg a fejünkben rögzített hangfelvételen. Titokzatosa fájdalmas dalokat énekelt, a leghíresebb közülük egy olyan világsláger francia sanzon volt, amelyet magától értetődően egy magyar zsidó költő írt, Joseph Cosma, vagyis Kozma József és Hulló falevél a címe, Yves Montand, egy olasz-francia zsidó szintén egész szépen énekelte.

Kozma József Bertolt Brecht munkatársa, Guillaume Apollianaire verseinek megzenésítője volt, igazi sanzonóriás, akit mindenki rég elfeledett, elvitte őt az őszi szél, csak a szövegei maradtak meg az emlékezetben, hála például Zsolnai Hédinek. Edith Piafot énekelt magyarul, népdalt énekelt és nagy magyar verseket, a sanzon művészetét borzongató hangja segített felemelni a magyar és francia klasszikus költők művészetéhez, amely maga is jórészt a dalból származik.

A Nagykörút, a pesti Grand Boulevard szintén vallomásainak tárgya volt és ők ketten, a körút és Zsolnai Hédi tényleg párizsias jelenségek voltak itt, Magyarországon. A Nagykörút című sláger szövegét Romhányi József írta, Mézga Géza és a két kőkorszaki szaki, Frédi és Béni rímes párbeszédeinek alkotója, egy újabb magyar zsidó költő.

Zsolnai Hédi, aki Budapest legnagyobb sanzonettje volt kétszer is elment a városból, először 1965-ben, aztán néhány évvel később örökre, 2004-es haláláig. Ki nem hallja bele az ütemekbe, amikor azt énekli, hogy Isten Veled Budapest, te édes az első magyar musicalből, amelynek magyar és zsidó és katolikus szövegírója Vas István volt. Az ember olyan lény, aki szeret otthon lenni a világban és ez a vágya jobbára nem teljesül. Ezért szól az elhagyatottságról és az elveszettségről az irodalom és a zene, a sanzon is, mint minden egyéb.

Ez az otthon utáni reménytelen vágyódás szól Zsolnai Hédi hangjából is, akinek minden dala mintha búcsúdal lenne, mintha nekünk intene vissza utoljára.

Ha még itt lenne, a mai volna a 93. születésnapja.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek