Holokauszt-emlékhely lesz Oskar Schindler egykori lőszergyára Kelet-Csehországban

Holokauszt-emlékhellyé alakítják át a német zsidómentő Oskar Schindler egykori lőszergyárát a kelet-csehországi Brnenecben (korábbi német neve Brünnlitz) - közölte Jaroslav Novák a Soa és Oskar Schindler Emlékhely Alapítvány elnöke a Právo című cseh napilappal.

A Právo hétfői kiadásában azt írja, hogy az alapítványnak több év után a közelmúltban sikerült megszereznie a majdnem két évtizede elhagyatva álló gyártelepet, amely közvetlen környezetével együtt a 2. világháború idején zsidó gettó volt.

Oskar Schindler (1908-1974) német nagyvállalkozó 1943-ban költöztette át a korábbi zománcozó üzemből kialakított lőszergyárát a lengyelországi Krakkóból Brnenecbe, ahol még két évig működött, de ez alatt az idő alatt gyakorlatilag egyetlen használható lőszert sem gyártott a náci hadsereg számára. A költözésre azért volt szükség, mert a szovjet hadsereg csapatai elérték Lengyelország keleti határait.

Magas szintű kapcsolatainak és pénzének köszönhetően a korábban aktív nemzetiszocialista Schindler elérte, hogy nemcsak a gyárat, hanem annak több mint ezer lengyel zsidó alkalmazottját is áthelyezték Brnenecbe.

A költözéskor listát készítettek azokról a zsidókról, akiket Schindler gyára számára nélkülözhetetlennek minősített és magával vitt Csehországba, és ezzel megmentette őket a pusztulástól. Erről készítette Steven Spielberg 1993-ban a Schindler listája című filmjét.

A brünnlitzi üzem 1945. május 8-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott zsidó alkalmazottaitól, amelybe a következő mondatot vésték bele: „Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt” (Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg). Ez a mondat lett az izraeli Jad Vasem intézmény mottója.

A Soa és Oskar Schindler Emlékhely Alapítvány azt tervezi, hogy a nagyon rossz állapotban lévő gyárépületeket megmentik, felújítják és fokozatosan rendbe hozzák az egykori gettó egész területét is.

„Célunk az, hogy az egész egykori tábort eredeti, háború alatti állapotába állítsuk vissza. A történelmi múltnak megfelelően újjáépítjük az őrtornyokat, a kórházat és az összes ismert épületet, tehát az egész gettót. A terv része, hogy a gyárba újra beszereljük az korabeli gépeket és műszaki eszközöket” – fejtette ki Jaroslav Novák.

Az alapítvány már elkezdte a tárgyalásokat a támogatókkal, akik a nagyszabású terv költségeit fogják fedezni. A holokauszt-emlékhely létrehozását a település és a Pardubicei régió is támogatja.

„A múzeum terve már korábban is felmerült, de a bonyolult tulajdonosi viszonyok miatt az elképzelést akkor nem sikerült megvalósítani. Most adva van a lehetőség a sikerre” – nyilatkozta Blahoslav Kaspar, Brnenec polgármestere.

Oskar Schindler ugyan egészében ellentmondásos személyiség volt, de zsidómentő tette hősies cselekedetnek számít. A Pardubicei régió önkormányzata már 2007-ben a régió legnevesebb személyiségei közé sorolta – emlékeztetett Martin Netolicky, a régió elöljáró-helyettese. A régió, amelybe Brnenec is tartozik, már magára vállalta, hogy állni fogja a volt gettó területének szennyezésmentesítését.

A holokauszt-emlékhely kialakításának költségeit több tízmillió koronára becsüli az alapítvány. Pontos számítások még nem készültek. (MTI)