A nagy port kavart nemzetállami törvény a hadseregben is önfeláldozóan harcoló, az államhoz mindig és mindenben lojális drúz kisebbséget is mélyen megbántotta, képviselőik próbálják elérni a megváltoztatását, sokan a kormányból is melléjük áll, de Netanjahu miniszterelnök egyelőre hajthatatlannak tűnik.
A 138 ezer fős drúz kisebbség Izraelben mindig is önfeláldozó hazafiságról tett tanúbizonyságot, sokan haltak köztük mártírhalált Izrael védelmében és Izrael mindig is büszke volt erre a „modellkisebbségre”, akikkel soha semmilyen összeütközésbe nem került az állam. A nemzetiségi törvényt azonban, amely zsidó nemzetállamnak nyilvánította Izraelt, egyedül a zsidók számára tartotta fenn az ország területén a nemzeti önmeghatározás jogát és az arab nyelv státuszát a héber alá helyezte, nem tudják elfogadni a drúzok, sokan megfogalmazták közülük álláspontjukat, hogy Izraelnek csak meghalni jók az első sorokban, állampolgárként már csak másodrendűek lehetnek, képviselőik tárgyaltak is a héten Netanjahu kormányfővel. Két koalíciós párt vezetője melléjük is állt, önkritikát gyakoroltak, a markánsan jobboldali Zsidó Otthon vezetője, Naftali Bennett oktatási és Moshe Kahlon pénzügyminiszter, utóbbi a középjobbos Kulanu (Mindannyian) nevű párt első embere.
Vezető beosztású nyugalmazott katonák is nyílt levélben álltak egykori bajtársaik mellé, sok jobboldali ellenzője is van immár a törvénynek, akik úgy gondolják, ahogy Bennett miniszter, hogy a drúzok, „akik összekötötték sorsukat Izraelével”, nem ezt érdemlik. Egy nyugalmazott, aktív korában az izraeli hadseregben szolgáló dandártábornok azt jelezte, hogy a közösség ragaszkodik a törvény módosításához. Született egy bejelentés arról is, hogy augusztus 4-én a drúzok nagy tüntetést tartanak majd céljaik eléréséért. A pénteki második találkozó a drúzok képviselői és Netanjahu között pénteken zajlott, Netanjahu szeretné kifejezni más módokon nagyrabecsülését az izraeli drúzok önfeláldozása iránt, de a törvény módosítására jelenleg nem hajlandó.
Az izraeli drúzokat elkeseríti és megrémíti az is, hogy az elmúlt héten Szíriában az ott élő drúz közösség falvai ellen merényleteket követett el az itteni területei nagy részéről kiszorított Iszlám Állam, az áldozatok száma százas nagyságrendű, a határon nagy tüntetéssel jelezték, hogy együttéreznek szíriai testvéreikkel.
A drúz vallás és közösség a síita iszlámból vált ki a 18. században, követői Libanonban, Szíriában és Izraelben élnek, az Iszlám Állam szunnita fundamentalista terroristái eretnekként tekintenek rájuk, ezért tartoznak célpontjaik közé.
A Jerusalem Post írása alapján
