Dr. Tóth Andrea: „Fontos, hogy mindenki magáénak érezze a hitközségünket”

2021. Július 15. / 08:28


Dr. Tóth Andrea: „Fontos, hogy mindenki magáénak érezze a hitközségünket”

Szerző: Kácsor Zsolt

A Salgótarjáni Zsidó Hitközség új elnöke dr. Tóth Andrea lett, akit közösségünk tagjai többek között az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemről és a BZSH Scheiber Sándor Iskolájából ismerhetnek, az utóbbi intézményben Andrea immár 21 éve tanít judaisztikát és héber nyelvet. A salgótarjáni hitközség történetéről és elnöki elképzeléseiről kérdeztük, munkájához sok sikert kívánunk!


– Mit tart a legfontosabbnak elmondani magáról?
– Salgótarjánban születettem a soá utáni harmadik generáció tagjaként. Egy 8 és féléves kisfiú, Benjámin édesanyja vagyok. A Budapesti Zsidó Hitközség Scheiber Sándor Iskolájában 21 éve tanítok judaisztikát és héber nyelvet. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen 15 évig tanítottam pedagógiát és ehhez kapcsolódó tantárgyakat. Diplomáimat világi és vallási területeken szereztem, szabadidőmben a Nógrád megyei zsidóság történetét kutatom. 

Tóth Andrea.jpgDr. Tóth Andrea

– Mióta tagja a salgótarjáni hitközségnek? 
– Születésem óta e közösség tagja vagyok, önkéntes tevékenységeimnek egy része is ehhez a hitközséghez kapcsolódik. Húszéves korom óta Pesten élek, de a „vidéki zsidó lány" szerepét mindig büszkén vállaltam és ma is vállalom. 

– Bemutatná röviden a salgótarjáni hitközség történetét?
– A rendelkezésre álló adatok szerint az első sírkövet 1865-ben állították. A salgótarjáni Orthodox Izraelita Közösség 1895-ben alakult meg, a gyönyőrű, hatalmas zsinagógát 1902-ben szentelték fel. A soá – hasonlóképpen, mint mindenütt – a  salgótarjáni  zsidó közösség életét is kettétörte, eltűntek a családok vagy csonka családokká váltak. 

A soá előtt nagyon sok területen jeleskedtek zsidó emberek a városunk történetében. 

Hogy csak néhány nevet megemlítsek: dr. Chorin Ferenc volt Salgótarján város első díszpolgára, a Gyáriparosok Országos Szövetségének alapítója és első elnöke, valamint a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. alapítója. A város első gimnáziuma is róla kapta a nevét. A fia is édesapja nyomdokaiban járt. Gerő Nándort, a salgótarjáni bányaigazgatóság vezetőjét a bányászat terén kifejtett érdemei elismeréséül 1918-ban bányatanácsossá nevezték ki. A vasiparban dr. Bíró Pál nevét emelném ki, aki a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedett. A város üvegiparának felvirágoztatásában kiemelkedett Weisz Fülöp, aki az 1893-ban alapított Salgótarjáni Palackgyár első igazgatósági elnöke lett. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökeként nagyon sokat tett a megye iparának a támogatásáért. Rosenthal Herman kezdeményezésére 1894-ben jött létre a Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Rt. 1869-ben az első bejegyzett üzletet Zsajdner Mózes vegyeskereskedő nyitotta meg.

Egyedülálló vállalkozás volt Nógrád megyében a Polacsek Vilmos által alapított divatlap. A Polacsek család nevéhez fűzödik a Pannónia szálloda.  A Vadász szálló Groszberger Adolf nevéhez kapcsolódik. Később az idegenforgalomra számítva Bleyer Farkas új szállodát épített a Bristolt, Keszler Mátyás pedig a Nemzeti Szállodát. 

Kedveltek voltak a Lőwy Sándor és Vilmos által eladott ékszerek is. A Römer-testvérek a szállító- és autóipar úttörői voltak. A gépkocsik üzemanyagát Klein L. Markusz nagykereskedő, benzintöltő állomása szolgáltatta. Spielberger József és Fiai Divatáruház és Friedmann Rezső áruháza a ruhák beszerzésének a fő helyeivé váltak. A zsidó értelmiségiek is kiemelkedő alakjai voltak városunknak. Fridler Ármin volt a legelső helyi lap, a Salgó-Tarján nevű lap kiadója és laptulajdonosa. A városban a zsidó orvosok száma jelentős volt. 1935-ben 22 orvos tevékenykedett: dr. Deutsch Manó, dr. Lőwinger Rezső, dr. Winter Simon stb. Sokáig a közösség vallási vezetője áldott emlékű Deutsch Mózes  főrabbi volt. Ebből a rövid, vázlatszerű felsorolásból is látható, hogy Salgótarján múltjában a zsidó közösség tagjai minden fontos területen jelen voltak.

salgotarjan-zsinagoga-kepeslap.jpgIlyen gyönyörű volt a már elbontott zsinagóga

– Mi jellemezte a vészkorszak utáni évtizedeket?
– A soá után Berkovits Izidor, Paszternák Oszkár, Scmidl Ferenc, dr. Szalkai Géza, dr. Szalkai Gézáné, Révay Jenő, Lőwy Lajos, Cselényi György, dr. Gótai László és Tóthné Rőmer Klára voltak a közösségünk áldott emlékű elnökei. A közösség a zsinagóga 1969-es lebontása után méltatlan helyeken volt kénytelen a hitéletet folytatni. 

Cselényi György és Faragó Miklós áldozatos munkájának köszönhetően felépült az imaház, a ravatalozó és a gondnoki lakás. 1995-ben, a holokauszt 51. évfordulóján Kardos Péter főrabbi és Fekete László főkántor avatták fel az épületegyüttest. 

A Mártírjaink neveit megörökítő emlékfalat, amelynek a  tervezésében is jelentős munkát végeztem, ekkor adtuk át.  A város zsidóságának a lélekszáma folyamatosan csökkent az elhalálozások és az elvándorlások miatt. A fiatalok közül sokan elköltöztek Salgótarjánból, de a zsidó közösséget nem hagyták el. Goldmann Tamásra, a Mazsihisz alelnökére is büszkék vagyunk, mint városunk szülöttjére. 

– Milyen elképzelésekkel vág neki az elnöki feladatnak?
– Szeretném, ha olyanok is bekapcsolódnának a közösségünk életébe, akik eddig valamilyen oknál fogva ezt nem tették. Fontos, hogy mindenki magáénak érezze a hitközségünket, nemcsak  a helybeli hittestvérekre számítok, hanem a salgótarjáni kötődéssel rendelkező támogató tagokra is. A városunk jövő évben a 100. évfordulóját fogja ünnepelni, ebben az ünnepségsorozatban is szeretnék tevékenyen részt venni. Vannak az oktatáshoz és a turisztikához kapcsolódó elképzeléseim is. Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy többen megkerestek és írtak, hogy az elnöki munkámban számíthatok támogatásukra.

(Címlapkép: 3100.hu/Salgótarján hírportálja)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Radnóti főrabbi: A szabadság útvesztője (videó)
Zsidó világ
A hét műtárgya: Alkalmi imakönyv
2024. Március 08. / 14:39

A hét műtárgya: Alkalmi imakönyv