„Csodákat nem ígérhetek, csak kitartó munkát”

Szilágyi Iván Péter / Új Élet

A BZSH Hegedűs Gyula utcai körzetét több, mint tíz évig vezető Zoltai Gusztáv a közelműltban lemondott posztjáról. Dr. Egri Oszkár ügyvédet választották a körzet elnökévé. A közösség új vezetője könnyen és jól eligazodik a zsidó közéletben, nehéz neki újat mondani és mutatni, mivel évek óta a MAZSIHISZ Jogi Osztályának vezetőjeként dolgozik. A középkorú, gyors észjárású és igen jó kedélyű „Egri doktorral” a körzet jelenéről és lehetőségeiről beszélgettünk:

Közel tíz éve járok a Hegedűs Gyula utcai körzetbe. Az elején kicsit furcsa, szokatlan volt a szigorú hagyományőrzés és a szinte ortodox jellegű rituálé. Ahogy telt-múlt az idő és egyre jobban megismertem a csapatot, életem részévé váltak. Mint minden zsidó embernek nekem is voltak konfliktusaim, de zsinagógát váltani még a nehéz időkben sem akartam. Őszintén szólva nem is tudtam volna, annyira kötődtem a körzethez. Sok helyen jártam, de igazán itt érzem jól magamat. Befogadtak és én is egyre jobban megszerettem őket.

A Hegedűs Gyula utcai körzetben alaposan, a rituálé teljességére odafigyelve imádkozunk. Ezt a „szigort” azonban ellensúlyozza a hívek barátsága, könnyedsége és természetessége: körzetünkbe nem egy vallásilag liberális társaság jár, hanem józan felfogású középpolgárok. Ennek közel százéves hagyománya van, amelyen nem szabad változtatni.

Hogyan kapcsolódott be a közösség életébe?

A kezdetekben Lőwy Tamás főrabbi úr vezetett be a vallás rejtelmeibe, aki nagyon precízen ismeri és tanítja a zsidó vallást, példamutatóan betartva szabályait. Körzetünk rabbijában, Deustch László főrabbi úrban egy elkötelezett, nagy tudású és közösségéért mindent megtevő vallási vezetőt ismertem meg.

Mielőtt a „Hegedűsbe” kezdett járni, milyen szerepet töltött be a vallás az életében?

Ismert történelmi okok miatt én már vallását nem tartó családban nőttem fel. Rengetegen voltunk így ezzel, amelynek negatív hatását közösségeinkben mindmáig érezni. Zsinagógáinkban nem vagyunk elegen, pedig zsidó emberek szép számmal élnek Budapesten. Azt a korosztályt reprezentálom, amelynek tagjai úgy nőttek föl, hogy nem kaptak otthonról nyíltan zsidó nevelést. Nincsenek meg a zsinagógában való eligazodáshoz szükséges alapjaik és ezért félnek visszatérni a valláshoz. Félnek a kudarctól, hogy mit szól majd a többi ember, ha nem tudják követni az imákat vagy helytelenül csinálnak valamit. Legnagyobb feladatomnak az ő megszólításukat tekintem.

Hogyan szeretné megszólítani a nem vallásos zsidóságot? Mit tud egy zsinagóga adni nekik?

Vissza kell nyúlni a gyökerekhez... Nosztalgiázva hallgatom idős híveink történeteit arról, hogy milyen volt a „Csáky” 60-70 éve. A múlt hangulatát teljesen feltámasztani sajnos nem lehet, de minél többet vissza kell hozni belőle. A recept tehát már megvan, csak alkalmazni kell! Ennek első állomásaként meghitt, családias beszélgetéseket tervezek körzetünk volt rabbijaival. Első vendégünk Schweitzer József professzor úr lesz, aki a környéken és főként zsinagógánkban nevelkedett. Zamatos és kiváló történetei vannak a hajdani zsidó világról és annak jellegzetes személyeiről. Nagyapja, Hoffer Ármin Csáky utcai főrabbi volt, aki mellett rengeteget tanult.

Szeretném feléleszteni a „közösséget”, mint klasszikus kategóriát, amely nagyon hiányzik elmagányosodó világunkban. A sikeres és élő közösség alapja, hogy számíthatunk egymásra és jól érezzük magunkat együtt. Mindezt nem lehet egyik napról a másikra létrehozni, csak apró lépésekkel és hosszú, kitartó munkával. Remélem, hogy sokan segítenek majd ebben. A siker és a közös munka nem beosztás vagy sarzsi kérdése, hanem a lelkesedésé. Létrehozunk közösségünk életéről egy naprakész honlapot, amely nemcsak híveinkhez, hanem minden érdeklődőhöz szól majd. Külföldi példákat is figyelembe szeretnék venni, például az internetes oktatás meghonosításával. Rengeteg a tennivaló, amelyek között prioritást élvezhet a héber oktatás fejlesztése. Sajnos ma csak nagyon kevesen értik a bibliai hébert és az ivritet. És ha a betűket ismerik is, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mit olvasnak. Ezen is feltétlenül változtatnunk kell.

Tapasztalatai szerint mi kell ahhoz, hogy sikeres és vonzó legyen egy zsinagógai rendezvény?

Jó programok és egy olyan légkör, amely tele van szeretettel és kedvességgel. Nagyon sok magányos, egyedülálló ember él zsinagógánk környékén, utcáinkban, akiknek nehéz a lelke, főleg ilyenkor, ünnepek idején. Hanuka során nemcsak a gyertyák fényei, hanem az ő magányuk és fájdalmuk is felerősödik. Figyelni kellene rájuk és elhívni őket közösségünkbe! A Hegedűs Gyula utcai körzetben saját idősek klubja működik és közel van hozzánk az ételkiosztó. Nagyon sokat köszönhetünk Zoltai Gusztávnak, a körzet korábbi elnökének, aki az elmúlt tíz évben rengeteget dolgozott a közösségért és lerakta az alapokat.

Hogy állnak a fiatalokkal?

Hiányuk nagy problémát jelent. Más zsinagógák és formációk előnyben vannak velünk szemben, tanulni kell tőlük és nyitni ezen korosztály felé. Szeretnénk helyet adni a fiatalok kezdeményezéseinek, természetesen csak vallási szabályaink és ünnepeink figyelembevételével.

Hogy látja a körzet mostani működését?

Körzetünket egy jó csapat irányítja, az Elöljáróság, Deutsch László főrabbi úr, szép hangú kántorunk Biczó Tamás (Klein Ervin tanítványa) és a munkatársak egyaránt igyekeznek mindent megtenni. A csapatmunka és a közös gondolkodás híve vagyok. Szeretnénk megszólítani azokat, akiknek itt volt korábban a brit milája, a bar mitzvája vagy az esküvője. Továbbra is értesítjük azokat, akiknek Jahrzeitja van. Nem elsősorban adományaik miatt, sokkal fontosabb, hogy eljöjjenek és újra velünk legyenek.

Számos idős tagjuk van, szót ért velük?

Nagyon szeretem őket és tisztelem tapasztalataikat. Történeteik, anekdotáik a régi vallásos életről nagyon élvezetesek és rengeteget lehet tanulni belőlük. Hiszek abban, hogy hagyományhű közösségeinket fel lehet éleszteni.

Milyen állapotban van a zsinagóga műszakilag?

Nagyon rossz állapotban van, számos felújítani való résszel: a padoktól kezdve egészen a szigetelésig. A házat 65 évnyi „áldásos” IKV kezelés után kaptuk vissza... Értékesíteni szeretnénk tetőterünket, amely kiváló befektetés lenne, hiszen központi helyen van, többszáz négyzetméternyi hasznos területtel. Az így befolyt összegből finanszírozhatnánk zsinagógánk fenntartását és felújítását. Mivel jelenleg kevesen látogatnak bennünket, jelentős adományokra nem nagyon számíthatunk, a rezsi viszont növekszik.

Hatalmas még felhasználatlan területtel rendelkeznek. Hol van ez és milyen terveik vannak vele?

Épületünk alatt egy fővárosi viszonylatban is nagynak számító, több mint 2000 négyzetméteres pince van, csodálatos falakkal és oszlopokkal. Felújításával Pest legnagyobb zsidó közösségi terét lehetne kialakítani, amely otthont adhatna esküvőknek, bar mitzváknak, ünnepségeknek, rendezvényeknek és a zsidó fiatalok kezdeményezéseinek. Egy tőkeerős partner bevonásával nagy dolgokat lehetne csinálni itt.

Hatalmas felelősség és egyben lehetőség ez a körzet, Pest legnagyobb zsidó centrumában. Közel tízezer zsidó család él környékünkön. Minél többet meg szeretnénk szólítani közülük, vonzó kommunikációval, honlappal és programokkal. Munkás éveknek nézünk elébe, csodát, gyors sikert nem ígérhetek, de kitartásból és lelkesedésből nem lesz hiány.

Furcsa és paradox módon a Hegedűs Gyula utcai Zsinagóga valóban Pest egyik zsidók által legsűrűbben lakott részén van, azonban a potenciális hívek többségét a vallás nem hozza izgalomba, maximum csak nagy ünnepekkor, mázkírkor teszik tiszteletüket rövid időre. Az új vezetőség koránt sincs irigylésre méltó helyzetben, hiszen a holokauszt, az évtizedekig tartó vallástalanság és napjaink újjáéledő agresszív nacionalizmusával dacolva kell megszólítani a híveket. Egri Oszkár mindezek ellenére lelkes és realistán bizakodó. Sok főállású pesszimistához hasonlóan kesereghetne és panaszkodhatna, de azzal nem mennek előre a dolgok.

A Mazsihisz Jogi Osztályán már sikerült egy jó és összetartó csapatot létrehoznia, most a „Hegedűsön” van a sor.