A százezres, a hagyomány szerint a fáraók kora óta Egyiptomban élő zsidó közösségből mára jóformán senki sem maradt az országban: a mindössze 18 főt számláló, haldokló zsidó közösség idős tagjai azt remélik, hogy legalább egy múzeum megőrzi majd az emléküket Egyiptomban.
Az arab világ legnépesebb országában élő 18 zsidó nagyobb része idős asszony, 21-en Alexandriában, 6-an Kairóban élnek közülük. Zsinagógából még mindig van egy tucatnyi, de, akárcsak az ország számos más épületére, rájuk férne már egy felújítás.
A kairói zsidó közösség mind a 6 tagja idős, idősödő nő, a hitközség elnöke, Magda Haroun szerint egyetlen feladatuk maradt már csak hátra, hogy biztosítsák az egyiptomi zsidók kulturális-vallási örökségének fennmaradását. Édesanyja, a 91 éves Marcelle Haroun sírva beszélt az AFP hírügynökségnek közössége eltűnéséről és kétségeiről, hogy marad-e majd egyáltalán valami utánuk.
A 20. század közepéig 80-120 ezer zsidó élt Egyiptomban, de az üzleti és a kulturális életre gyakorolt hatásuk messze meghaladta a létszámukat: az 1940-es, ’50-es évek egyik legnagyobb mozisztárja és énekese, Leila Murad is zsidó volt például.
Az izraeli függetlenségi háború utáni időszakban aztán elüldözte a zsidókat Egyiptomból Gamal Abdel Nasszer rendszere.
Magda Haroun hitközségi elnök most azért dolgozik, hogy a zsidó műtárgyak és kegytárgyak helyet kapjanak egy tervezett múzeumban, amely az egyiptomi civilizációkat mutatná be: az illetékes miniszter ígéretet is tett rá, hogy a zsidóság nem marad ki a bemutatott civilizációk közül. Ki is neveztek egy bizottságot, amely számbaveszi a zsidó műemlékeket és műtárgyakat az ország területén.
Ugyanakkor a zsidóság társadalmi megítélése továbbra is vegyes Egyitpomban. Amir Ramses 2013-as, az egyiptomi zsidóságról szóló dokumentumfilmjének kairói vetítéseit is számos vita kísérte, a kulturális minisztérium azt kérte, hogy ne dokumentumfilmként, hanem a szerző képzeletének termékeként tűzzék műsorukra a mozik.
Noha az aprócska közösség kevésbé veszélyeztetett fizikailag, mint az egyiptomi keresztények, az egyik zsinagógát bombatámadás is érte 2010-ben. Kár nem keletkezett benne. Sokan a kicsike közösség tagjai közül igyekeznek kerülni a nyilvánosságot, az alexandriai hitközség elnöke sem szeret nyilatkozni. A zsidó történelmet bemutató tárlatról azonban ő is úgy reméli, hogy a kormány segítségével létrejöhet majd.
Az ynetnews.com írása alapján
