Bauer Andrea: Vannak az életünkben felsőbb elrendelések

Az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon Bauer Andreától és művésztársaitól megtudhatjuk, hogy milyen az opera és a jazz egyvelege. A The man I love című műsor – amely a Goldmark teremben lesz szeptember 2-án, délután 6 órától – a keleti hagyományokon alapuló hangzásvilágon keresztül jut el a kötött hangzású operától a kötetlen jazz szabad improvizációs világába Bernstein, Gershwin és Golijov művein át. Az estről Bauer Andrával beszélgettünk.

ZSKF_940_788_bauerandrea2.jpg

A tavalyi Zsidó Kulturális Fesztiválon A lélek hangja című produkciót adták elő. A mostani előadásuk összefügg a tavalyival?

Teljes mértékben, hiszen a tavalyi előadás a meditáció jegyében sok terápiás attitűdöt tartalmazott, mert a traumatizáció és a gyógyulás volt a fókuszában. Amikor a most sorra kerülő előadást tervezgettem, azt gondoltam, hogy jó lenne, ha hasonló segítő attitűdöket mozgatna meg, mint az előző. Ez az oka annak, hogy az idei produkcióban az újjászületésre, a reményre és a hitre összpontosítunk Bernstein, Gershwin és Golijov világán keresztül.

Öntől mit hallunk majd?

Bernstein Kaddisát énekelem, utána két művet Golijovtól, majd Gershwintől több dalt, köztük a The man I love és a Summertime című alkotásokat.

Miért éppen a The man I love lett az előadás alcíme?

Azért választottam éppen ezt, mert azt gondolom, hogy vannak az életünkben olyan felsőbb elrendelések, mint a szerelem és a születés pillanata. Ehhez az inspirációt Bernstein már említett, Kaddis című műve adta, mert – habár a kaddist az elmúlással szokás azonosítani – az igazából Isten dicsőítéséről szól, az életbe vetett hitünket fejezi ki. Olyannyira, hogy a műben nem is kerül szóba a halál.

Említette Isten dicsőítését. Ezzel kapcsolatban megkérdezhetem, hogy vallásos-e?

Igen, abszolút hitbéli és vallásos embernek gondolom magam. Az az igazság, hogy a holokauszt miatt a szüleim tabutémának tartották a hitünket, úgyhogy én a gyerekeim révén kezdtem ezzel az egész gondolatkörrel foglalkozni. Nem csak művészként, hanem a munkámban is, hiszen zeneterapeutaként dolgozom. Autista és ADHD-val élő gyerekekkel foglalkozom, továbbá holokauszt-szindrómával, és mindkettőnél a zeneterápia van a középpontban. Hadd említsem meg, hogy a MAZSÖK és az Együtt Veled Alapítvány támogatásával be tudom mutatni a munkámban szerzett tapasztalataimat egy előadás keretében a Bálint Házban november 17-én.

Miről szól majd az előadása?

Annak idején Virág Teréz hívta föl a figyelmemet Bruno Bettelheim bécsi orvosra és pszichoanalitikusra, aki autista és skizofrén gyerekekkel foglalkozott. Később Dachauba és Buchenwaldba deportáltak, és a lágerben azon gondolkodott, hogy miképpen képes elviselni ép ésszel a szenvedéseket. Az ő megfigyelései nyomán állapítható meg, hogy a lágereket megjárt emberek személyiségének dezintegrációja hasonlít ahhoz, amit az autista gyerekek megélnek. Ennek kapcsán fogok beszélni a saját munkámban szerzett megfigyeléseimről.

K. Zs.

Az esemény Facebook oldala ide kattintva
Szeretne jegyet vásárolni erre az eseményre?