A színház dolga, hogy megteremtse az igazság pillanatát

D.A. / Mazsihisz

Joshua Sobol – Jávori Ferenc (Fegya) Gettó című zenés színművének bemutatójával veszi kezdetét az idei színházi évad a Pécsi Nemzeti Színházban. A rendező Béres Attila.

Joshua Sobol darabja – a valóság és a fikció elemeit vegyítve – a vilnai gettóban működő zsidó színház abszurd, de igaz történetét meséli el.

A színház 1942-43-ban élte „fénykorát”. A dráma történetének idején a vilnai gettó 70 ezer lakójának többségét már legyilkolták a nácik. Joshua Sobol szemében a vilnai színház fennmaradása az emberi szellem élni akarásának testamentuma, szemben az addig elképzelhetetlen gonoszsággal és a biztos pusztulással. A pusztulást csak a színház igazgatója éli túl, hogy elmesélje a történetet.

A vilnai gettó lakóinak élete egyfelől a napi túlélésért folytatott harcot jelentette – másfelől viszont azt a vágyat, hogy a zsidó szellem ne pusztuljon el és a gettólakóknak legalább a normalitás látszatát megadja. A történet így a fizikai és a kulturális túlélés bonyolult konfliktusa.

b__resattila.jpg
Béres Attila (A kép forrása a Pécsi Nemzeti Színház facebook oldala)

A Béres Attila által rendezett pécsi előadáson Haumann Péter, a közelmúltban a Nemzet Színésze címmel kitűntetett színművész, Urbán Tiborral váltva alakítja Weisskopf, a német hadsereggel seftelő és ezen meggazdagodó zsidó „üzletember” szerepét.

Zayzon Zsolt játssza a nácik által kinevezett zsidó rendőrparancsnokot Jakob Genst, aki szörnyű feladata ellenére óriási erőfeszítéseket tesz, hogy annyi embert mentsen meg, amennyit lehet – akár mások feláldozása árán is.

Kittel, a náci parancsnok, váltott szereposztásban Szőcs Artúr és Balikó Tamás alakításában jelenik meg. Ő az, aki szétszór, majd a gettólakókkal szemenként összeszedet egy zacskónyi babot, s mert nincs meg hiánytalanul a lopott áru, a vétkes színésznő (Chaja szerepében Győrfi Anna) életéért cserébe különféle mutatványokat követel.

A játékmester Srulik és a Bábu groteszken fájdalmas párosát Köles Ferenc és Széll Horváth Lajos alakítják.

Ottlik Ádám az értelmiségi és harcos szocialista Kruk, aki – amíg a cionista Gens embereket ment – csak a könyvek megmenekítésével foglalkozik, és ellenzi a színházat mondván: „Temetőben nem lehet színházat csinálni.”

r__szletapr__b__b__l.jpg
Az előadás próbáján (A kép forrása a Pécsi Nemzeti Színház facebook oldala)

A rendező Béres Attila Jávori Ferencet kérte fel az előadás zenéjének megkomponálására, valamint a zenei rendezés feladatára. Jávori, akinél az autentikus klezmer zene ismerete veleszületett tehetség húsz évvel ezelőtt, a Budapest Klezmer Band megálmodásával és megalakításával egy már-már teljesen elfeledett műfajt teremtett újjá hazánkban. Azóta, mint a zsidó zene kiemelkedő képviselője, és a magyar kultúra elhivatott követe, zenekarával bejárta a világot. Jávori sikerén felbuzdulva – vagy talán azt meglovagolva – sok klezmer zenekar alakult, de egyik sem lett olyan sikeres, mint a Budapest Klezmer Band.

Jávori Ferenc nem először dolgozik Béres Attila rendezővel. Közös munkájuk volt többek között az Operett Színházban 2006-ban bemutatott, s azóta is hatalmas sikerrel futó Menyasszonytánc című klezmer-operett.

A zeneszerző Miklós Tibor dalszövegeire ez alaklommal is érzelmekben gazdag és megrázó zenét komponált, mely hol könnyekig elérzékenyít, hol az iszonyú tehetetlenséget érezteti velünk. Zene és próza csodálatos harmóniában élnek együtt, egyik sincs fölérendelve a másiknak.

j__voriferenc.jpg
Jávori Ferenc

Az előadáson közreműködik a Pécsi Balett, a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, valamint a Budapest Klezmer Band.

Az előadás ugyan a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósult meg, ugyanakkor Balikó Tamás a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, az évadnyitón sajnálatát fejezte ki, amiért a színházat méltatlanul mellőzték az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatból.

A közel 120 éves múltra visszatekintő Pécsi Nemzeti Színházban hamarosan igazgató választás lesz, s a mindenkori igazgató közalkalmazottként az adófizető polgárok által finanszírozott színházat vezet, amely arra kötelez, hogy pártoktól, világnézetektől független kell, hogy legyen. Talán az Európa Kulturális Fővárosa cím a jövőre nézve is kötelez, s a döntéshozók figyelembe veszik majd Pécs gazdag kulturális múltját és jelenét, s nem szűk politikai szempontok figyelembevételével hozzák meg majd döntésüket.

A Pécsi Nemzeti Színház mindenkori igazgatója közalkalmazottként az adófizető polgárok által finanszírozott színházat vezet, amely munka megköveteli a függetlenséget, s egy méltatlan döntésnek a pécsi közönség és Pécs város kulturális élete lenne a legnagyobb vesztese.

További előadások idópontjai:
Október 9., 22., 31. November 3., 7., 28.

joshuasobol.jpgA gettó nem zsidó belügy A gettó nem zsidó belügy, hanem szerves része a közös európai történelemnek. A színház a legalkalmasabb médium, hogy a muzeálisnak látszó témákat napjainkba emelje át. Jobban táplálja az antiszemitizmust, ha a zsidókérdést agyonhallgatják, vagy a zsidó szereplőket megannyi angyalnak állítják be. Az igazi vagy potenciális antiszemitizmus ellen az a leghatásosabb, ha reálisan ábrázolok különféle zsidó típusokat. Ez ébreszthet ugyan fájdalmakat, de végeredményben mindenkit arra késztet, hogy kialakítsa a maga valódi állásfoglalását. A színháznak az a dolga, hogy megteremtse az igazság pillanatát, nemcsak a színpadon, de a közösség életében és a nézőtéren is – fogalmazott 1990-ben a Színház című folyóiratnak adott interjújában a szerző.