Talán kevesen tudják, hogy mi mindent adtak 1867, az Emancipációs törvény bevezetése óta a magyar zsidó építészek hazánknak.
Kezdetben szorgalmas tanítványok, német származású mesterek, Ybl Miklós, Steindl Ime, Hauszmann Alajos, Alpár Ignác no meg Lechner Ödön műhelyének lelkes tagjai, akik rövidesen felszabadulnak és legtehetségesebbjeik tevékeny részeseivé válnak az új Magyarország felépítésének. Bizony nem túlzás azt állítani, hogy a századfordulós Budapestet bevándoroltak és azok leszármazottai, a tanítómester németek és a tanítvány zsidók építik fel.
Zsidó építészek elképzelései szerint épül a fővárosban a Gresham palota, a Gellért, az Astoria, a Palace és a Ritz-Carlton szálloda. Lipótváros eklektikus bérpalotáinak nagy része, a Deák tér és a Szervita tér legszebb házai, a századfordulós Városligeti fasor villái és a modern fővárosi mozik. Tevékeny részt vállalnak a Sugár út (a mai Andrássy út) és a kispesti Wekerle-telep kialakításában.
Ők teremtenek modern hangulatot Újlipótvárosban, Pasaréten, a Margit körúton, szecessziót Józsefvárosban, Terézvárosban, Zuglóban, a Szent István körúton és a Szabadság téren. Hivatali épületeket, áruházakat, iskolákat, kórházakat, fürdőket, uszodákat, sportpályákat és színházakat alkotnak.
Quittner Zsigmond-Vágó József: Gresham Palota (1907)
Forrás: wikipedia/
Vidéken elsősorban Erdély nagyvárosainak, valamint Szabadka, Szeged, Kecskemét, Nyíregyháza, Komárom, Nagykőrös, Nyírbátor, Palicsfürdő és Pöstyén arculatát alakítják.
A szecessziós és modernista Magyarország felépítésében egyaránt jelentős az általuk hozzáadott érték. Álmodtak, rajzoltak, építettek, amíg engedték...
Külhonban pedig – menekülve a „zsidótörvényekkel” tetőző fojtogató légkörtől és az üldöztetéstől – főként a haladó modernista iskolák követőiként lesznek többek között Berlin, New York, Chicago, London, Amszterdam, Párizs és Tel-Aviv elismert és megbecsült tervezői.
És sorolhatjuk a neveket.
Mindenekelőtt Lajta Béláét, aki túl tudott lépni mesterei árnyékán, és nincs olyan egykori nemzeti és európai stílusnyelv, melyet ne tanulmányozott volna, ne hatott volna építészetére. Amit csinált, világszínvonalon tette, Ybl és Lechner szintjén álló építőművészünk volt. Megalkotta többek között a Parisiana mulatót (a mai Új Színházat), a Szeretetkórházat, a mexikói úton álló volt Vakok Intézetét, premodernista iskolát a Vas utcában, gyönyörű síremlékeket a Salgótarjáni úton és a Kozma utcában.
Lajta Béla: Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola (1909-1912)
Forrás: http://jucjucjuc.blog.hu/2012/04/14/vas_utcai_iskola/
Említsük meg Kőrössy Albertet, a csodálatos szecessziós stílű iskola, a Kölcsey Gimnázium alkotóját, olimpiai bajnokunkat, Hajós Alfrédot, a Margitszigeti Sportuszoda tervezőjét, Bauer Emilt, a Corvin Mozi építészét, Wellisch Andort, a Kincsem Park architektorát, Vidor Emilt, a Palatinus házak és talán a legszebb francia szecessziós hangulatú hazai ház, az Egger-villa megálmodóját.
Fellner Sándornak köszönhetjük a Kúria épületét a Markó utcában, Nay Rezsőnek a Mai Manó házat, Sziklai Zsigmondnak a Párizsi Nagyáruházat, Baumgarten Sándornak az Ajtósi Dürer soron álló Vakok Intézetét, Freund Vilmosnak a Duna Palotát, Sávoly Pálnak az új Erzsébet hidat.
Vidor Emil: Egger-villa (1901-1902)
Forrás: istoire-geographie.ac-dijon.fr/
És a sor folytatható vidéken is. Márkus Gézával, a kecskeméti Cifrapalota építészével, Bálint Zoltánnal (színművészünk, Bálint András nagyapjával) és Jámbor Lajossal, akik Debrecenben a Megyeházát tervezik együtt vagy Sajó Istvánnal, aki szintén Debrecenben tervez art deco modorban csodaszép bérházat a helyi zsidó hitközségnek.
Szabadka, Nagyvárad, Marosvásárhely, Kolozsvár – mind-mind főként zsidó építész keze nyomán hordozza a meseszép szecessziós formákat.
És hát a zsinagógák...
Baumhorn Lipót, Komor Marcell, Jakab Dezső, Löffler Sándor és Béla, Fellner Sándor, Schöntheil Richárd, Müller Miksa vagy Kozma Lajos remekei Szegeden, Szabadkán, Budapesten a Kazinczy utcában, a Frankel Leó utcában, Kőbányán, Hódmezővásárhelyen, Kassán. Hogy csak párat említsünk a legszebbek közül.
Komor Marcell-Jakab Dezső: Szabadkai zsinagóga (1902)
Forrás: http://www.panoramio.com/
És rengeteg a nagy építésztalentum az emigrálók között is. Breuer Marcell és Róth Imre az Egyesült Államokban lesz igazán naggyá, Forbát Alfrédot Svédországban, Goldfinger Ernőt Angliában, Bodon Sándort Hollandiában, Kaufmann Oszkárt a Hitler előtti Németországban, Vágó Pétert pedig Franciaországban ismerik el.
Az elsők között alijázó Gut Árpád pedig többedmagával a megszülető Izrael állam felépítéséből veszi ki a maga részét.
Gottdank Tibor
