Aki Hippodromnak nevezte Hyppolitot: egy nagy film elfelejtett, zsidó karakterszínésze

2021. Január 15. / 10:47


Aki Hippodromnak nevezte Hyppolitot: egy nagy film elfelejtett, zsidó karakterszínésze

Ki volt az az ember, aki bevezette „Hippodromot” (Hyppolitnak is lehet mondani, csak akkor semmi értelme) a Schneider-villába a magyar filmtörténet egyik legnépszerűbb jelenetében? Egy elfelejtett, örök és zseniális zsidó mellékszereplő portréja. 

Emlékeznek erre a fent látható jelenetre? Hát hogyne emlékeznének. Egyáltalán van olyan ember, aki nem látta a Hippolit a lakáj c. filmet? 

Sokat tanakodtam azon, mi lehet ennek a filmnek a titka? 1931-ben készült, tehát 90 évvel ezelőtt, s ma is ugyanolyan sikere van, ugyanolyan jól lehet rajta szórakozni, mint akkor, amikor bemutatták. Egyes mondatai valóságos szállóigévé lettek.

Jó, persze. Székely István rendezte, és Zágon István színdarabjából Nóti Károly írta át filmre, a zenéjét pedig Eisemann Mihály szerezte, s nem utolsó sorban Kabos és Csortos kettőse vitte sikerre. Nemzedékek egész sora tanulhatta meg belőle, mi is az a "magyar filmvígjáték". Ez volt Kabos Gyula első hangosfilmje.

De ki volt a kis jelenet, a film egyik legpazarabb jelentének „kis” főszereplője, Tóbiás? Szenes , született Schwarz Ernő. Ő volt az a cseléd, a Schneider villa öreg bútordarabja, aki a ház urának is parancsolt olykor.

Azokban az időkben egy kispolgári családban a cseléd majdhogynem hogy családtag volt, és Szenes tökéletesen játszotta el Tóbiást.

Szinte hihetetlen, de jóformán semmilyen adat nem lelhető fel róla, pedig a maga korában igen népszerű volt.

Miskolcon született 1889. december 24. –én, Karácsonykor, ami neki semmit nem mondott, lévén egy zsidó család szemefénye. Szerencséje volt. Beleszületett a kabaré aranykorába.

S mondhatnánk azt is, hogy a legrosszabbkor született.

Rákosi Szidi színésziskolájában tanult, és 1915-ben lett színész. Tagja volt a Vígszínház és Budapest legtöbb kabaréjának. Mint tehetséges jellemkomikus, kabarészínészként tűnt fel és a néma- illetve hangosfilmek epizodistája lett. 1928-ban Berlinbe költözött, majd Bécsbe a Kaberet der Komiker-hez szerződött. 1931-ben hazatért és a Terézkörúti Színpadon játszott.

Ez volt a magyar kabaré aranykora.

Nagy Endre megteremtette és európai rangra emelte a magyar (sőt: a pesti) kabarét. Olyan komikusok játszottak itt, akik később világhírűek lettek.

Déry Hugó, Gonda József, Boross Géza, Péchy Erzsi, Szenes Ernő, Toronyi Gyula, Toronyi L. Imre és Márk Gyula Nádor Mihály - Emőd Tamás Friné vagy A szépség diadala című kisoperettjébenDéry Hugó, Gonda József, Boross Géza, Péchy Erzsi, Szenes Ernő, Toronyi Gyula, Toronyi L. Imre és Márk Gyula Nádor Mihály - Emőd Tamás Friné vagy A szépség diadala című kisoperettjében

A kabaré az ellenzéki politikát és a haladó irodalom propagandáját egyesítette szavaival is, műsorpolitikájával is. A legjobb írók lelkesen írtak nekik egyfelvonásosokat és tréfás jeleneteket. Móricz Zsigmond és Szép Ernő Nagy Endre kabaréjában tanulta meg a dialóguskészítés művészetét. Molnár Ferenc és Heltai Jenő mellett még az olyannyira finomkodó Szomory Dezső sem tartotta rangon alulinak, hogy Nagy Endre kabaréjának írjon humoros jeleneteket. Az ófrancia és provence-i költészet bravúrosan verselő, tudósnak induló tolmácsában, Gábor Andorban Nagy Endre fedezte fel a kitűnő kabaréköltőt és vérbeli humoristát. Írók tolongtak kávéházi asztalához, és államférfiak tülekedtek a kabaré pénztára előtt, hogy hallják Nagy Endre véleményeit.

Széles körben elterjedt az a vélemény, hogy a magyar nyelv túlságosan szürke s nem eléggé rugalmas azoknak a harsányságoknak a közvetítésére, amelyek – állítólag – németül kiválóan hangzottak. Ezen változtatott Nagy Endre, aki bebizonyította, hogy magyar nyelven is lehet, -sőt csak úgy lehet- jó kabarét csinálni. A közélet nem áttételesen, körmönfont utalásokban, hanem hús-vér valóságában jelent meg a színpadon. Mindenki megkapta a magáét, aki valamilyen poszton visszaélt helyzeti előnyével. Ebből nemhogy nem volt sértődés, hanem épp ellenkezőleg, a színre vitt személyek árgus szemekkel figyelték, mikor maradnak ki a műsorból. Ha így történt, nehezteltek Nagy Endrére, mert ez is népszerűségük fokmérőjének számított. Városszerte járt a szállóige, ha valaki valamilyen politikai kérdésben nem tudott eligazodni: „Este elmegyek a Nagyendrébe, és megtudom, mi az igazság!” 

hippodrom-1.png

A legnagyobbak sem szégyelltek oda írni. Ezen a színpadon szólaltak meg Babits Mihály, Emőd Tamás, Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Somlyó Zoltán, Szép Ernő legszebb s legbravúrosabb versei, kiváló zeneszerzők muzsikájával. 1909. március 4-én hangzottak el először Ady-versek a kabaréban, Reinitz Béla autentikus zenei tolmácsolásában. A hatás óriási volt, pedig Adyt ekkor még nemigen ismerték el széles körben. Ebbe a környezetbe került be az ifjú komikus.

Az Apolló színpadán mindenki megjelent, aki nevet, tekintélyt és népszerűséget szerzett a kabaréban. Haraszti Mici, Sándor Stefi, Vidor Ferike. Berky Lili – aki férjével, Gózon Gyulával ezekben az években az egyik legkiválóbb sanzonénekes volt – a Király Színházból szerződött ide. Itt léptek színpadra a nevettetés mesterei: Boross Géza, Sajó Géza, Herczeg Jenő, Mály Gerő, Kőváry Gyula, Szenes Ernő és még sokan mások. 

Szenest, persze a film is felfedezte. Tucatnyil filmben kapott szerepet s szerettette meg magát a közönséggel. A kabaré jelentős részben és a magyar hangosfilm is részben zsidó közreműködéssel született. Mindezt leginkább azért érdemes említeni, mert később tragikusan fontossá vált.

Fokozatosan megváltozott a világ. Fura idők voltak azok. Kollégák, akik sok éven keresztül játszottak egymással, s arattak sikereket, hirtelen két „táborba” kerültek, jó részüket leparancsolták a zsidó behatástól megtisztítani kívánt egészséges magyar színpadokról. Barátok tagadták meg egymást, régi kollégák zárták be ajtóikat művésztársaik előtt.

Szenes Ernőt, a Schneider-villa Hippodromozó Tóbiását például 1945 . február 25.-én Buchenwaldban gyilkolták meg.

A Schneider urakat és családjukat, a hozzájuk hasonló zsidó kispolgárokat és kispolgári attitűdű nagypolgárokat is nagyrészt Auschwitzba vitték vagy a Dunába lőtték. A Hyppolit ma már kicsit az ő emlékük előtti főhajtás is. Szenes Ernő életéből és művéből, akiről annyira keveset tudunk, szinte csak ez, ez a halhatatlan jelent maradt ránk. 

Gál Péter írása

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek