12.27. 15:41, kimenete: 12.28. 16:53 
Alexander Korda, a brit filmmogul aranykora című, egy hónapig tartó londoni emlékprogram keretében a világ legnagyobb filmarchívumával rendelkező British Film Institute (BFI) tiszteleg a magyar zsidóként született Korda Sándor előtt.
Alexander KordaKorda Sándor Korda Sándort, a világhírűvé vált magyar filmesek egyik legnagyobbikát Nagy-Britanniában úgy tartják számon, mint aki megteremtette a londoni filmipart, akit első filmrendezőként emelték lovagi rangra. Élete népmesére emlékeztet: egy kis alföldi faluból indult el, és meghódította a világot.
A világhírű producer és rendező, Korda Sándor (született 1893. szeptember 16-án Túrkevén, elhunyt 1956. január 23-án Londonban) élete és munkássága előtt tiszteleg a világ legnagyobb filmarchívumával rendelkező British Film Institute (BFI) ebben a hónapban. A világhírű London IMAX mozikomplexumot működtető, és a Londoni Filmfesztivált szervező BFI a magyar zsidó származású filmmogul emlékezetére műsorra tűzi Sir Alexander Korda legismertebb filmjeit, azokat az 1930-as és 1940-es években született remekműveket, amelyek az angol filmművészetet a világ élvonalába röpítették.
A BFI londoni mozijában január 1-től január 31-ig fut az Alexander Korda, a brit filmmogul aranykora című rendezvénysorozat, amelynek keretében a közönség megtekintheti többek között a VIII. Henrik magánélete és A bagdadi tolvaj című filmek új, digitálisan felújított változatát, s ezen kívül betekintést nyerhet Korda Sándor nem mindennapi magánéletébe is.
A Korda-hónap szervezője Jo Botting, aki szerint Korda annak köszönheti az Angliában elért sikereit, hogy minden tekintetben kívülről érkezett „outsider” volt. Jo Botting szerint ki más is képviselhetné a briteket a világ szemében, mint Korda, aki rendkívül gyorsan vált britté. El tudja képzelni róla, hogy amikor Alexander Korda megkapta a brit állampolgárságot, az volt az első mondata: le azokkal a fránya idegenekkel!
Életműírója, Charles Drazin szerint Kordát (akinek élete végéig meghatározóak voltak a zsidó gyökerei) nem csak a Hollywooddal konkurálni képes brit filmipar voltaképpeni megteremtése, és a brit filmművészet fellendítése miatt ütötték az Egyesült Királyság lovagjává 1942-ben, hanem olyan tevékenységei miatt is, amelyeket a „kulisszák mögött” végzett Nagy-Britanniáért. A brit titkosszolgálattal együttműködve lehetővé tette, hogy filmjei európai bemutatóinak révén és ürügyén angol titkosügynökök dolgozhassanak a kontinens különböző fővárosaiban.
A Winston Churchillel való személyes ismeretségét is a titkosszolgálatnak köszönheti: a cég egyik vezetője mutatta be őket egymásnak abban az időszakban, amikor Churchill a politikai pálya szélére került. Kevesen tudják, hogy a későbbi miniszterelnök több megbízást kapott Kordától egyes filmek elkészítéséhez, így szerkesztésben, forgatókönyvírásban is segédkezett neki.
A legendásan jól öltözött, mindig elegáns öltönyt, cipőt, kesztyűt, kalapot viselő Korda szellemes, kiváló társalgó és híresen nagy pénzügyi hazardőr volt.
A világhírű rendezőt, producert Janovics Jenő, a kolozsvári Corvin Filmgyár igazgatója 1916-ban szerződtette rendezőnek, mesébe illő, 18 ezer korona fizetéssel. Ez mintegy ötszöröse volt egy elismert újságíró bérének, és több volt, mint Magyarország akkori miniszterelnökének javadalmazása. A Kolozsvárott töltött egy év alatt több némafilmet forgatott.
1917-ben érkezett Budapestre, és szinte azonnal átvedlett rendezőből producerré: megvásárolta a Corvin filmgyárat. Korszerű és nagyszabású filmstúdiót hozott létre, a mai Róna utcai telep magvát.
A húszas években megjárta Bécset, Berlint, Párizst és végül Hollywoodot, ám egyik országban sem tudott valódi karriert csinálni. Hollywoodot unta, az önállóságához szükséges pénzt szétszórta, ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy minden döntést maga hozzon.
20 dollárral a zsebében, ám tapasztalatokban gazdagon tért vissza Európába. 1931-ben érkezett Londonba, és ezzel megkezdődött életének legnagyobb szabású, mozgalmas alkotói korszaka.
Felhasznált források:
The Times of Israel, Whatson.bfi, MTI
